Krónika
Több száz emberi koponyát juttathatnak vissza Berlinből Kelet-Afrikába
A koponyák többsége temetkezési helyekről származik, de kivégzések áldozatai is vannak közöttük
A Berlini Őstörténeti és Korai Történeti Múzeum kutatói által vizsgált 1135 koponyából 904 a mai Ruanda, 202 Tanzánia és 22 Kenya területéről származik. Hét koponya eredetét nem sikerült pontosan meghatározni. A Porosz Kulturális Örökségvédelmi Alapítványt vezető Hermann Parzinger elmondta: az eredetkutatás célja az volt, hogy visszaadják a leleteket jogos tulajdonosaiknak. Hozzátette: jelenleg az érintett országok válaszára várnak.
A koponyák többsége temetkezési helyekről – temetőkből vagy barlangokból – származik, de kivégzések áldozatai is vannak közöttük.
Az emberi maradványok egy 7700 koponyát tartalmazó antropológiai gyűjtemény részét képezték, amelyet az SPK a berlini Charité Kórháztól vett át 2011-ben. Az alapítvány hangsúlyozta, hogy a gyűjtemény mérete és változatossága miatt még nem sikerült minden koponyát megvizsgálni.
A kelet-afrikai koponyák vizsgálata volt az első tesztprojekt.
A térség egykor német gyarmati uralom alatt állt. A koponyák pontos eredetének tisztázása érdekében intenzív levéltári munkára és terepkutatásra volt szükség. Az emberi maradványokról alig maradt fenn írásos dokumentum. A Porosz Kulturális Örökségvédelmi Alapítvány az elmúlt években sokat tett azért, hogy hazajuttassa az európai gyarmatosítók által eltulajdonított, berlini gyűjteményekben található emberi maradványokat és ereklyéket.
A leghíresebb leletek közé tartoznak az úgynevezett benini bronzok.
Németország egy megállapodást követően tavaly kezdte el visszaszállítani a több száz bronztárgyat Nigériába. A mai Nigéria területén fekvő egykori benini királyi palotát a brit gyarmati hadsereg fosztotta ki 1897-ben.
A műkincsek különböző országok gyűjteményeibe kerültek.
