Krónika
Szülőként aktívan oda kell figyelni gyermekeink médiafogyasztási szokásaira – INTERJÚ
‒ Ahogy nagyon sokszor, most is a benzinárstoppal kapcsolatban hallhattunk álhíreket, félretájékoztatásokat. Mit nevezünk félretájékoztatásnak?
‒ A félretájékoztatás nehezen megragadható fogalom, sokféle jelentéstartalommal, ráadásul sokszor hozzák összefüggésbe az „álhír” kifejezéssel is. A félretájékoztatás vagy az álhírek többnyire nem online hírportáloktól, vagy nem a sajtótól, hanem magánszemélyektől származnak: Valaki leír valamit, amit mások felkapnak, virálisan el kezd terjedni, és az embereket cselekvésre sarkallja.
‒ Milyen jellemzői vannak az álhírnek?
‒ Ennek nagyon sajátos dinamikája van, annak ellenére, hogy alapvetően túlzóak, a nyelvi igényük nem ugyanaz, mint egy valódi újságcikké.
Sajnálatos módon, mégis sokan felülnek ezeknek, hiszen hatásvadász módon vannak megírva ezek a hírek, figyelemfelkeltőek és az emberek agya rá van alapvetően állva az ilyen típusú információkra.
‒ Az internetet egyre korábban kezdik el használni a gyermekek. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ők is meg tudják különböztetni az álhíreket a tényektől?
‒ Ebben óriási felelőssége van a szülőknek. Ahogy megkapják az első okos eszközüket, amin önállóan tudnak böngészni, óhatatlan, hogy találkozni fognak álhírekkel, hamis, félrevezető információkkal. Ami nagyon fontos, hogy legyen egy bizalmi kapcsolat a gyermek és a szülő között, ugyanis, ha a gyermeknek kérdése van egy-egy hírrel kapcsolatban, akkor tudjon kérdezni, beszélni róla.
Nem csak a szülőnek, de akár a gondviselőnek és a pedagógusnak is ezt a szerepet kell betöltenie. Természetesen szülőként aktívan oda kell figyelni gyermekeink médiafogyasztási szokásaira, beszélgessünk el velük a mindennapi eseményekről, illetve hírekről is. Ez egyrészt megkönnyíti azt, hogy ne higgyenek el fenntartás nélkül mindent, másrészről pedig őket is megnyugtatja az, hogy ha egy felnőtt leül velük és megbeszélik a világ dolgait.
‒ Milyen kockázati tényezőkkel járhat az álhírekkel való pánikkeltés a kisgyermekek esetében?
‒ Ez erőteljesen gyermekfüggő. Már a koronavírus-járvány alatt is szembeötlő volt az, hogy nagyon sok gyermek elszigetelődött, ami meg is látszott a társas kapcsolataikon. Nagyon sokan visszahúzódóbbak lettek, magatartási problémák alakultak ki, valamint a tanulmányi eredményeikre is rányomta a bélyegét az izoláció.
Ebből is tisztán látszik, hogy hatással vannak a gyermekekre is a világ eseményei. Ráadásul a szülőkön is érezhetővé válik a frusztráció, hiszen nekik sem könnyű kezelni a jelenlegi helyzetet. Ez a felgyorsuló világ a gyermekekre sincs jó hatással. Annyit tehetünk, hogy megpróbáljuk őket lassítani.
‒ Mi a helyzet a reklámokkal?
‒ A kereskedelmi közlemények és a reklámok manipuláló hatását, már régen felismerték, a televízióban és a lekérhető médiaszolgáltatásokban éppen ezért vannak ezekre szabályok. A média- és a sajtótörvényekben találkozunk reklámtilalmakkal és korlátozásokkal, például tilos dohányterméket reklámozni, alkoholtartalmú ital reklámját pedig csak korlátozottan meghatározott idősávokban lehet közzétenni.
Magyarországon a reklámszabályozás szerencsére nagyon jól működik, a reklámozók, és az ezeket közzétevő médiaszolgáltatók számára önszabályozás keretében is lehetőség van részletszabályokat meghatározni.
‒ Hol találkozhatunk problémás reklámokkal?
‒ Amik problémásnak számítanak, az az online platformokon, különösen a közösségi médiában megjelenő kereskedelmi közlemények. Az influencerek, vagyis az olyan véleményvezérek, akik hatalmas követőbázissal rendelkeznek, nagy hatással vannak a fiatalokra, szinte kitöltik azok mindennapjait.
Ezt a trendet már a Gazdasági Versenyhivatal is felismerte, az influencerek ráhatását a fiatalokra határozatokkal, szabályokkal, ajánlásokkal igyekeznek észszerű mederbe terelni.
Erre azért volt szükség, mert ezek a véleményvezérek azok, akik kapnak termékeket, amiket bemutatnak a videóikban, posztjaikban viszont azt már kevésbé tüntetik fel azt, hogy ők ezért kapnak valamilyen juttatást.
Épp ezért fontos a területen az átláthatóság kialakítása, az influencerek már a legtöbb platformon kötelesek jelezni, ha egy terméket valamely márkával együttműködésben ajánlanak, hirdetnek.
‒Mindennek mi lehet az oka?
‒ A mai világban mindenki annyira rohan, hogy minőségi és értelmes tartalmat nincs idő fogyasztani. Sokszor egy-egy hosszabb cikket, dokumentumot inkább félretesznek az emberek, mert nincs rá elegendő idejük.
A fiatalok még inkább így vannak ezzel, hiszen az olvasás már jóformán számításba sem jön, mert az audiovizuális tartalmakkal jönnek a vizuális ingerek, amelyek elnyomják az írott tartalmat.
Ebben a tendenciában találta meg a piaci rést a TikTok, ami a rövid, néhány másodperces videókról szól, amiket bárhol és bármikor meg tud tekinteni, amelyek szórakoztatóak ugyan, de nagyon addiktívak lehetnek. Ezért is kell, akár gyermekek, akár felnőttek esetében néha félretenni a közösségi médiát, hogy megszüntessük a negatív ráhatást.
