Krónika

Kinek a joga? Kinek a kötelessége?

Elutasította az Alkotmánybíróság a pedagógussztrájkhoz kapcsolódó elégséges szolgáltatás mértékét támadó indítványt

Elutasította az Alkotmánybíróság (AB) azt az ellenzéki képviselők által benyújtott indítványt, amely a pedagógussztrájkhoz kapcsolódó, még elégséges szolgáltatás mértékének utólagos normakontrolljára irányult – derül ki a testület honlapjára szerdán feltöltött közleményből és az ott nyilvánosságra hozott határozatból.

Kinek a joga? Kinek a kötelessége?
Az ADOM Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által a pedagógusokért meghirdetett szolidaritási tüntetés résztvevői vonulnak a Szabadság hídon, 2022. október 23-án
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A beadványt Tóth Bertalan (MSZP) és más országgyűlési képviselők nyújtották be, akik azt kérték, hogy a testület semmisítse meg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvénynek azt a két paragrafusát, amelyek a pedagógussztrájkhoz kapcsolódóan a még elégséges szolgáltatás mértékét írják elő.
Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította: „Nem alaptörvény-ellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén.”

A sztrájkról szóló törvény szerint annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja – emlékeztetett a testület. Hozzátették: a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja, törvényi szabályozás hiányában pedig a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a mértékéről és feltételeiről megállapodni.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 14–15. paragrafusai meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén.
Az indítványozó országgyűlési képviselők álláspontja szerint ezek a rendelkezések a sztrájkjog lényeges tartalmát oly módon korlátozzák, hogy annak nyomásgyakorló funkciója elvész. A szabályozás szükségtelenül és aránytalanul, önkényesen korlátozza a pedagógusok sztrájkhoz való, alaptörvényben is szereplő jogát, és emellett nemzetközi szerződésbe ütközik.

Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a köznevelési intézmények elsődlegesen a gyermekek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez való alapjogának biztosítását szolgálják. Hozzátették: a gyermekek alapvető jogai az állam tevőleges magatartásával valósulhatnak meg.
A támadott törvényben a jogalkotó a még elégséges szolgáltatási minimumok differenciált meghatározásánál tekintettel volt a különféle szükséglettel rendelkező gyermekek jogaira, például az érettségi előtt állókra, az iskolásokra, óvodásokra, sajátos nevelési igényű gyermekekre – mutatott rá a testület. Az AB megállapította, hogy a köznevelési intézményekben a sztrájkjog korlátozása legitim célból, a szükséges mértékben, és a vele szemben védelemre szoruló alapvető jogok, alkotmányos értékek kiegyensúlyozott figyelembevételével, azaz arányosan történt.
A köznevelési intézmények működése, és ezáltal a gyermeki jogok érvényesülése a sztrájkjog korlátozásának legitim céljai – mutatott rá a testület. A törvénynek a még elégséges szolgáltatást szabályozó rendelkezései tehát összhangban állnak az alaptörvény rendelkezéseivel, így az indítványt az AB elutasította – írták.

Kapcsolódó írásaink