Krónika

Több mint 400 éves ágyút tártak fel az egri várban

Az egri vár legmagasabb pontján, a délkeleti ágyúdombon a helyreállításokhoz kapcsolódó régészeti kutatás során egy bronzból öntött ostromágyú került elő – tudatta az egri vár hivatalos Facebook-oldalán bejegyzésében.

Több mint 400 éves ágyút tártak fel az egri várban
Az ágyúdombon végzett régészeti kutatás során feltárt, több mint 400 éves török ostromágyú az egri várban 2022. október 17-én. A Musztafa pasa idejében (1636–38) átépült ágyúdombról a közelmúltban előkerült, két-három tonna súlyú fegyver csőhossza több mint három méter, kalibere 17 cm, a vége szétrepedt. Az ágyú azért különleges, mert teljes ágyúcsövek ritkán és csak kivételes szerencsével maradnak meg
Fotó: MTI/Komka Péter

A bejegyzésben beszámolnak róla, hogy, az ágyúdombot, amely egy kőfallal körülvett, több mint tíz méter magas, mesterséges domb, a 19. század óta Szép bástyának is nevezik. Eredeti formájában 1542 után kezdték építeni a belső vár délkeleti sarkán, a külső várba vezető Setét kapu mellett.

Az 1552-es ostromra felsorakoztatott török faltörő ütegek romboló tüzére válaszul többek között erről a dombról szólaltak meg a védők ágyúi. Tinódinak az egri vár viadaláról szóló énekéből tudjuk, hogy az ágyúdomb tetején palánkot és földdel töltött kasokat helyeztek el.

Az 1560-as években az ágyúdombot többször javították és magasították, illetve külső rézsűjét kettős cölöppalánkkal erősítették meg. Utolsó, immár kőből épített körítőfalakkal történő átépítése a török uralom idejére tehető.

Evlia Cselebi török utazó emlékiratai szerint Musztafa pasa (1636–38) idején épült. Leírása szerint ez az ágyúdomb „az egész városra nézve magaslat, és még a repülő madarat sem engedi átrepülni. Húsz hosszú ágyúja van, amelyeket látni kell”. Ezek egyike lehetett a most előkerült, körülbelül két-három tonna súlyú ágyú, amelynek csőhossza több mint három méter, kalibere (vagyis a csőfurat átmérője) 17 cm. Az ágyú mellett összesen 19 darab tömör vas ágyúgolyót sikerült feltárni, amelyek egyenként 15-16 kilogrammot nyomnak.

Eger vára 1687-ben felszabadult az oszmán uralom alól. A várban berendezkedő keresztény hadak 1690-ben is leltárba vették az itt talált ágyúkat. Az ebben említett, „30 fontos török ágyú, amelynek vége szétrepedt, és ezért újból öntendő” az, ami most előkerült.

A cső a Rákóczi-szabadságharc idején zajló harcok során kerülhetett a földbe. A több mint 400 éves ágyú felfedezése azért igazi szenzáció, mert teljes ágyúcsövek ritkán és csak kivételes szerencsével őrződnek meg. Emellett ez az ágyú hírmondója a vár izgalmas történetének: feltehetően látta Eger tragikus elestét (1596), a török kiűzését (1687), majd Rákóczi fejedelem ünnepélyes egri bevonulását (1705).

Az ágyút nem sokkal a feltárás után elhelyezték a várfalakon belül, így azt már a látogatók is megtekinthetik.

Kapcsolódó írásaink