A munkahelyi stresszforrások ronthatják a munkavállaló teljesítményét

Munka közben folyamatosan stressznek vagyunk kitéve. Nem mindegy azonban, hogy ez a stressz mekkora mértékű, mennyire kezelhető vagy ellensúlyozható. Magyarországon az EU-s irányelvvel összhangban egy 2011-es törvény szerint a munkáltatóknak háromévente kötelező felmérniük a pszichoszociális kockázatokat. Ez a gyakorlatban az adott munkahelyen jellemző stresszforrások feltérképezését jelenti.

A kockázatok jellege és mértéke minden szervezetben más, sőt, egy cégen belül szervezeti egységenként is eltérő lehet. Szakemberek szerint a stresszfaktorok egy része összefügg például a vezetői módszerekkel, az időkezeléssel, a munkatársak egymás közötti kapcsolataival vagy éppen azzal, mennyire egészségesek a munkakörülmények. Vannak olyan kockázati tényezők, amelyek kiküszöbölése szervezetfejlesztési megoldásokat igényel, más részük pszichológiai eszközökkel kezelhető. 

„Ha egy munkavállaló hosszan tartó, nagyfokú stressznek van kitéve, romlani fog a teljesítménye” – szögezi le Bikfalvi Réka egészségpszichológus, a Nyugizóna vezetője, hozzátéve, hogy ez előbb-utóbb kihat az egész csoportra. Ha a csoport hatékonysága romlik, az hatással lesz a teljes vállalatra. Ha felmérjük, és elemezzük, milyen stresszfaktorok vannak jelen a munkahelyen, akkor megalapozott lépéseket tehetünk ennek a folyamatnak a megelőzése érdekében, véli a szakember.

Rámutatott: a felmérések azt mutatják, hogy gyakori munkahelyi stresszforrást jelentenek például a tisztázatlan felelősségi körök, a túlterhelés vagy az információáramlás akadozása. Napi feszültséget okozhat az is, ha hiányzik a csapatszellem, és sok a személyes konfliktus a munkatársak között, vagy ha éppen olyan változások történnek a szervezetben, amelyek nincsenek jól előkészítve.

Bikfalvi Réka kifejtette: jelenleg sok helyen hibrid formában zajlik a munkavégzés, ami a meglévő stresszforrások mellé újakat is hozott. Sok szervezést igényel az időbeosztások összehangolása, a csapat összetartása. Előfordul, hogy a munkatársak nehezebben érik el egymást, az ebből fakadó információhiány, a tehetetlenség érzése vagy az izoláció mind növelheti a stresszt, részletezte a szakember.

„A mindennapi stresszfaktorok mellett olyan jelentős kockázatok is felmerülhetnek egy munkahelyen, mint az elhúzódó, mérgező konfliktusok, a zaklatás vagy az érzelmi kimerülés. Ha ezek feltáratlanul és kezeletlenül maradnak, az egyéni szinten kiégéshez, szervezeti szinten súlyos válsághoz vezethet. Mivel a felmérés során kockázatokat keresünk, kockázatokat fogunk találni. Vezetőként nem kellemes ezekkel a lehetséges veszélyforrásokkal szembesülni, de a feltárásukkal komoly kríziseket előzhetünk meg” – hangsúlyozta az egészségpszichológus.

Szerinte szakszerű támogatással, az egészségpszichológia eszközeivel hatékonyan és célzottan lehet kezelni a felszínre került problémákat és csökkenteni a feltárt kockázatokat.