Krónika

Brendus Réka kapta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Bocskai-díját

Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának a főosztályvezetője vehette át szombaton a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját Kolozsváron, az egyetem napján.

Brendus Réka kapta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Bocskai-díját
Tonk Márton rektor átadja a Bocskai-díjat Brendus Réka főosztályvezetőnek
Fotó: Facebook

A rendezvényen részt vettek Kárpát-medence magyar egyetemeinek a rektorai, akik korábban Nagyváradon tanácskoztak a Magyar Rektori Konferencia keretében.

Méltatásában Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora úgy fogalmazott, hogy Brendus Réka az önzetlen segítség embere, akinek a tárgyszerűség határozza meg a munkáját. Úgy vélte: munkája nélkül a határon túli magyar felsőoktatás nem jutott volna oda, ahol ma tart.

Brendus Réka köszönő beszédében megemlítette: 22 és fél évvel ezelőtt az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői nagyot álmodtak, amikor az egyetem létrehozását eltervezték. Álmaikat mára a valóság túlszárnyalta, de mindig vannak új álmok. Úgy vélte: nincs is nagyobb erőre szükség, mint hogy merjünk nagyot álmodni. Örömének adott hangot amiatt, hogy egy ideje részese lehetett az álmok megvalósításának, és az erdélyi magyar jövőépítésnek.

A rendezvényen Kató Béla püspök, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány elnöke megemlítette: Erdélyben megelőzték a magyarországi modellt, hiszen több mint két évtizede sikerrel működtetik alapítványi formában a magyar egyetemet.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára beszédében úgy értékelte: van mire büszkének lenni, mert Erdélyben olyan intézményrendszer épült ki, amelynek stratégiai irányítása a magyar közösség kezében van, a közösség igényeihez és célkitűzéseihez igazodik. A helyettes államtitkár megemlítette: ma 11 ezer magyar egyetemi hallgató tanul Erdélyben, kétezerrel több, mint tíz évvel ezelőtt, de ez arányaiban még mindig kevés. Azt is célként említette, hogy a Sapientia egyetem váljék az erdélyi magyarság legfontosabb oktatási intézményévé. Jelenleg a második helyet foglalja el a román közoktatási rendszerbe illeszkedő Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata mögött.

Hankó Balázs azt tartotta a külhoni magyar felsőoktatási intézmények céljának, hogy helyben tartsák a magyar fiatalokat, és a magyar nemzet külhoni megerősítését szolgálják. Úgy vélte: ez úgy valósulhat meg, ha a magyarságon belül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya meghaladja adott ország lakosságán belüli diplomások arányát, és a magyar hallgatók meghatározó többsége magyar identitású egyetemen szerez diplomát. Azt is szükségesnek tartotta, a magyarok társadalmi, gazdasági, kulturális, művészeti érvényesüléséhez szükséges képzéseket és kutatási kapacitásokat helyben biztosítsák, hogy a magyar felsőoktatási intézmények váljanak a magyarság kulturális, gazdasági életének a szervező központjaivá, a magyar egyetemek kutatási és innovációs teljesítménye és kapacitása erősítse a magyar közösség szerkezeti és gazdasági érdekeit.

A Sapientia Egyetem napján tiszteletbeli professzori kinevezésben részesült Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, illetve Buglya Sándor Balázs Béla-díjas rendező. Az ünnepség keretében továbbá együttműködési és Makovecz-szerződést írtak alá a Budapesti Metropolitan Egyetem és a Sapientia EMTE között.
 

Kapcsolódó írásaink