Krónika

A magyarok többsége tudatosan vásárol, mégis sok élelmiszert pazarol el

Évente fejenként 45 000 forintnyi élelemiszert dobunk a kukába

A magyarok többsége saját bevallása szerint tudatosan vásárol, figyel az élelmiszerek lejárati idejére, mégis évente 65 kilogramm élelmiszer-hulladékot állít elő, amellyel 45 000 forint éves veszteséget szenved el – közölte a Magyar Élelmiszerbank Egyesület hétfőn az MTI-vel.

A magyarok többsége tudatosan vásárol, mégis sok élelmiszert pazarol el
A felmérés szerint tízből nyolc magyar kellemetlenül érzi magát, ha élelmiszert dob ki
Fotó: Science/Victor de Schwanberg

A közlemény szerint az egyesület, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és az Electrolux Magyarország tavaly év végén, idén év elején készített országos, reprezentatív kutatást az élelmiszer-pazarlással összefüggő attitűdökről és okokról.  

A felmérés rámutat a magyarok ellentmondásos hozzáállására: miközben tízből nyolc magyar kellemetlenül érzi magát, ha élelmiszert dob ki, és hasonló arányban tekintik az élelmiszer-pazarlást jelentős globális problémának, mégis évente fejenként 45 000 forintnyi élelemiszert dobnak a kukába.

A többség saját bevallása szerint tudatosan vásárol, sokan ismerik hűtőjük tartalmát, figyelnek az élelmiszerek lejárati idejére, mégis jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak a háztartások.

Ezen felül közölték, csak a válaszadók 45 százaléka tudta, hogy 0–4 Celsius-fokra kell a hűtőszekrényt ideálisan beállítani. Mindez azért fontos, mert például 6,5 Celsius-fokos hőmérséklet mellett a hűtőszekrényben sok élelmiszer és étel idő előtt megromlik.

A kutatásból az is kiderült, hogy a leggyakrabban ételmaradékot, pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket dobnak ki az emberek. A legfőbb oka a pazarlásnak, hogy időnként túl sok élelmiszert vásárolnak, túl sok ételt készítenek. A friss zöldségek és gyümölcsök túl hamar megromlanak a háztartásokban a helytelen tárolási, nem megfelelő hűtési szokások következtében, ráadásul kevés időt szán a lakosság a bevásárlások megtervezésére és az ételek elkészítésre.

A kutatás arra is rámutatott, hogy szükséges a szélesebb körű tájékoztatás, a megkérdezettek 82 százaléka szeretne több információt a csomagoláson a termékek környezeti hatásáról. A válaszadók szerint leginkább úgy csökkenthetik a pazarolt élelmiszerek mennyiségét, ha a gyerekek már az iskolában hallanak az élelmiszer-pazarlás megelőzésről, és a felnőttek is több információt kapnak a témában.

Kapcsolódó írásaink