Krónika

Minél sűrűbb az úthálózat, annál nagyobb a szállópor-koncentráció

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szállópor mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – adta hírül az intézmény.

Minél sűrűbb az úthálózat, annál nagyobb a szállópor-koncentráció
képünk illusztráció
Fotó: Pixabay

A levegőminőség változásait extrém esetben - mint a füst - mindenki azonnal érzékeli, azonban a szállópor apró méretű szilárd alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por - úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb - részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban.

A szállópor mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat - az évi átlagos PM10 koncentrációt - hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával.

Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással. Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra.

Az átgondolatlanul, egyszerre elindított budapesti fejlesztések mellett a szabálytalanul közlekedő autósok szintén növelik a forgalmi dugókat a fővárosban. A közlekedési káosz csökkentése érdekében Budapest vezetése kérhetné a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól a forgalom irányításának elősegítését. Ennek kapcsán ismételten megkérdeztük a fővárosi ön­kormányzatot, hogy fordultak-e ilyen kéréssel a budapesti rendőrséghez, ám választ lapzártánkig sem kaptunk a hivataltól. Mindebből úgy tűnik, hogy a jelenlegi városvezetés kísérletet sem tesz a gondok megoldására, helyette Karácsony Gergely inkább vidéken kampányol. (SNZs)
A szálló por a füsttel ellentétben nem érzékelhető, azonban jelentős egészségügyi kockázati tényező a forgalmas nagyvárosokban 
Fotó: MH/Purger Tamás

A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szállópor mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét.

A tanulmány szerzői - Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter - kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban.

A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

Kapcsolódó írásaink