Krónika
Tíz magyar egyetem szakjai szerepelnek a Sanghaj-rangsorban

A Shanghaj-rangsorban, amely a világ mintegy kétezer egyetemének szakterületi teljesítményét vizsgálja, tíz magyar egyetem 39 szakja szerepel a világ legjobbjai között – olvasható a közleményben.
Előrelépett az Állatorvostudományi Egyetem az állatorvostudományok (151–200.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a matematika (201–300.) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem a biológia területén (301–400.) Emellett az idei listára felkerült a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem gyógyszerészeti tudományok szakja.
A rangsorokban a szakterületek legalább egy kategóriát előreléptek, amely kategóriától függően 50–100 helyezést jelent.
A közleményben idézték György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárt, aki azt mondta: „Az a célunk, hogy 2030-ra Magyarországot Kelet-Közép-Európa tudásközpontjává tegyük. Ezt szolgálja a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb finanszírozási struktúra, amelyben az intézmények a többi között vállalják a nemzetközi rangsorokban való előrelépést is.
Az első eredmények azt mutatják, hogy az irány jó, folyamatosan haladunk előre a nemzetközi rangsorokban; míg a világ két legrangosabb felsőoktatási rangsora (THE, QS) közül a THE-rangsorban négy éve hét, két éve mindkét rangsorban nyolc, ma már egyaránt tizenegy magyar egyetem szerepel, amelyekbe hallgatóink kétharmada jár. Célunk, hogy ez a szám tovább bővüljön.”
Az államtitkár nyilatkozata szerint „jó ma magyar egyetemistának lenni, hiszen diplomájuk értékét nemcsak a nemzetközi rangsorok, hanem a piac is nagyra értékeli. Ma egy diplomás szinte azonnal munkát kap, és a bérelőnye is jelentős, nagyjából másfél-kétszeres arányt mutat. Azon dolgozunk, hogy évről évre még jobb legyen Magyarországon egyetemistának lenni, és bebiztosítsuk a jövő munkahelyeit!”
A listára felkerült csaknem kétezer egyetem vizsgált szakjai a természettudományok, a mérnöki tudományok, az élettudományok, az orvostudományok és a társadalomtudományok területét érintik, és rangsorolásuk számos tudományos mutatót figyelembe véve történik, beleértve a kutatási teljesítményt és annak hatását, a nemzetközi együttműködést, a kutatás minőségét és a nemzetközi tudományos díjakat – közölték.