Krónika

A csernobili katasztrófa után még akadnak radioaktív gombák Bajorországban

A cézium-137 izotóppal szennyezett gombák hosszú távon csontrákhoz és leukémiához vezetnek

Évtizedekkel a csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófája után még mindig élnek radioaktív céziummal szennyezett vadgombák Németország déli részén – állapította meg egy hétfőn publikált német tanulmány. Mittenwald és Ingolstadt környékén az erdei gombák olykor hat-hétszerte több izotópot tartalmaznak, mint az elfogadott egészségügyi határérték.

A csernobili katasztrófa után még akadnak radioaktív gombák Bajorországban
Inge Paulini, a BfS elnöke
Fotó: AFP/Christoph Soeder

A német Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal (BfS) vizsgálata szerint a gombák cézium-137 izotóppal szennyezettek, ami az 1986 áprilisában történt csernobili katasztrófa miatt került a levegőbe. A cézium-137 felhalmozódhat a csontszövetben, ami hosszú távon csontrákhoz és leukémiához vezethet.

A BfS évente vizsgálja Bajorország nyolc helyszínén a vadon termő, ehető gombákat abból a szempontból, hogy megtalálható-e bennük az izotóp.

Az eredmények alapján az osztrák határon fekvő Mittenwald erdőségében és az Ingolstadttól délnyugatra fekvő lápos területen is teremnek az izotópot még mindig tartalmazó gombák. Vannak olyan helyszínek, ahol egy kilogramm gombában több mint négyezer becquerel cézium-137-et mértek, miközben a kereskedelmi forgalomba hozatal határértéke hatszáz becquerel.

A kutatók szerint azonban az egészségügyi kockázat minimális: a sugárterhelés viszonylag alacsony, ha a vadon termő gombát normál mennyiségben fogyasztják. Inge Paulini, a BfS elnöke azért mégis azt tanácsolta a bajor gombaszedőknek, hogy csak mértékkel egyenek gombát, hogy elkerüljék a felesleges sugárterhelést.

Kapcsolódó írásaink