Novák: Egybeforrt a sorsunk Európáéval

Katonai tiszteletadás mellett felvonják Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-ai állami ünnepen az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2022. augusztus 20-án.

Honvédelmi miniszterként kiemelt feladatának nevezte az augusztus 20-ai katonai tisztavatáson Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hogy a megújuló haderő tisztikara visszakapja megbecsült státuszát, tekintélyét.

„Ha a polgárok meglátnak egy honvédtisztet, elismerő tisztelettel és szeretettel gondolják: ő a mi katonánk!” - jelentette ki a miniszter, aki az esküt tevő honvédtisztekhez szólva azt mondta: „vészterhes, történelmi időkben” kapták meg a hivatást jelző szablyát, valamint a tiszti állást és becsületet jelképező kardbojtot.

„Tanúi vagyunk az európai kultúrát felforgató tömeges népvándorlásnak, határainktól nem messze”, szűnni nem akaró, könyörtelen és öldöklő háború dúl, ami gazdasági világválságot okozott. Nagy- és középhatalmak egymásnak feszülnek, és mindenki a fegyverek erejére támaszkodva kíván majd tárgyalni. Vagyis „a szemünk előtt zajlik egy új világrend kialakulása” - fűzte hozzá, megjegyezve: „nagy és teljes embert kívánó” feladatra vállalkoztak ezekben a bizonytalan időkben a tisztek.

Galériánk a zászlófelvonásról és a beszédekről kattintással, pöccintéssel lapozható!

A legmodernebb fegyverrendszerek beszerzése, az egyéni harcászati felszerelések fejlesztése, a nagymértékű, többlépcsős illetményfejlesztések, a katonai életpályamodell és a képzés új rendszere, a haderőre fordított sok milliárd forint bizonyítja, hogy a Magyar Honvédség a fejlődés útjára lépett - fogalmazott a miniszter.

Az új haderő kialakításban és működtetésében a most esküt tett tiszteknek is döntő szerepük lesz - mondta, hozzátéve: a legmodernebb haditechnika sem ér semmit harcos, mindenre elszánt katonák nélkül.

Az esküt tevők honvédtiszteket arra szólította fel: legyenek olyan örök katonai erények megtestesítői, mint a bátorság, becsületesség, engedelmesség, lojalitás, fegyelem, bajtársiasság és önfeláldozás.

Mostantól egy olyan testület tagjai lesznek, amely az év minden napján, a nap minden percében készen áll arra, hogy őrizze a békét, védelmezze a magyar embereket. Ez a feladat - mint kiemelte - „nem áll meg határainknál”. A magyar katonák több évtizede az ENSZ, a NATO és az EU keretében folyó különböző missziókban is részt vesznek, méghozzá nemzetközileg elismerten. „Hisszük, hogy a biztonsági kihívásokat elsősorban azok kialakulási helyein kell kezelni” - nyomatékosította.

Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka köszöntőbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy nehéz feladat vár a katonákra, hiszen megváltozott a biztonsági környezet, az országtól keletre háború dúl. Ezért is nagy figyelem vetül rájuk az ország és a kormány részéről egyaránt. Ezzel együtt a katonák érezhetik, hogy anyagi és erkölcsi támogatásban is részesülnek.

A katonákhoz szólva azt mondta: ha az elmúlt években tanultak elsajátítását követően kellő alázattal, szorgalommal, tisztelettel állnak neki a szolgálatnak, akkor - mint fogalmazott - annak minden percét élvezni fogják.

Idén a Parlament előtti Kossuth Lajos téren 110-en tették le katonai esküjüket. A honvédtisztjelöltek - folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt - fogadalmukat kardrántással, „a hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg.

Az eskütétel után Berta Tibor katolikus tábori püspök és Jákob János protestáns tábori püspök fohászt mondott.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a történelmi Magyarország katonai hagyományait elevenítik fel azzal, hogy a korábbi évektől eltérően, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter utasítására, „a katonai eskü felemelő voltát hangsúlyozva, kiemelkedőbb szerepet kap a történelmi egyházak fohásza”. A HM - mint írták - kiemelten fontosnak tartja, hogy ennek a meghatározó eseménynek a középpontjában a református és a katolikus tábori püspök által, a „Magyar Honvédség leendő tisztjeiért elmondott, fohásszal szentesített katonai eskü álljon”.

Az avatás végén a Magyar Honvédség három Gripen vadászgépe piros, fehér, zöld csíkot húzva repült át a Kossuth tér felett, köszöntve az esküt tett tiszteket.

Magyarország sorsának Európa sorsával való egybeforrottságát hangsúlyozta a köztársasági elnök szombaton Székesfehérváron, az augusztus 20-i állami ünnepen tartott beszédében.

„Egybeforrt a sorsunk Európáéval, összeláncoltuk magunkat. (...) Szükségünk van az európai országok közösségére, és nekik is szükségük van ránk” - mondta Novák Katalin.

Kiemelte: ma, amikor a kontinens nagyhatalmak küzdőterévé válhat, „egymásnak kell vetnünk a vállunkat”, közös döntéseket kell hozni, olyan közös európai döntéseket, amelyek a közös jót szolgálják.

Elmondta: „együttműködésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket, se a minket megillető pénzzel”, se a magyarok által elutasított ideológiákkal.

Magyarország növelni akarja Európa erejét, fel akarja erősíteni Európa hangját, így „van esélyünk megvédeni” az európai embereket és megőrizni mindazt „történelmünkből és kultúránkból”, ami Európát naggyá tette - hangoztatta.

Novák Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy a világ, és ezen belül Európa rendjének helyreállításához és megőrzéséhez bátor, határozott és bölcs vezetőkre van szükség, akik képesek a jog és az igazságosság fenntartására, akik nem feledkeznek meg az elesettekről és nélkülözőkről.

A jó vezetők mellett pedig józan, belátó, bölcs és szolidáris magyar emberekre is szükség van - fűzte hozzá, kiemelve: a magyarság válságálló, és van képessége az összekapaszkodásra, „ebben van az erőtartalékunk”.

A köztársasági elnök a honvédtisztek esküjét felidézve megköszönte a katonák hazaszeretetét, elszántságát, bátorságát és azt kívánta, hogy „az Úristen kíméljen meg bennünket a háborútól, és őrizze katonáinkat és családjainkat békében”. Ne kelljen honvédő küzdelmet vívniuk, és „ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé”! - tette hozzá.

Kell-e, lehet-e ünnepelni akkor, amikor a szomszédban fegyverek ropognak, amikor a háború súlyos gazdasági következményeivel kell szembenéznünk? - tette fel a kérdést a köztársasági elnök.

Hangsúlyozta, éppen most van szükségünk arra, hogy közös életünkre olyan távlatból tekintsünk, mely segít megérteni a múltunkat, hogy a nemzet magától értetődő összetartozását megtaláljuk.

Mint mondta, most kell erőt merítenünk Szent István bölcsességéből, istenhitéből, előrelátásából, taktikusságából, bátorságából, szerénységéből. Most van alkalmunk végiggondolni, hány balszerencse, viszály, igazságtalanság ellenére maradt meg erősnek a magyar nemzet - fűzte hozzá.

Szent István bátor döntése nélkül nem lenne ma önálló, független, erős Magyarország, ahogy dédszüleink, nagyszüleink, szüleink bátor döntései nélkül mi sem lennénk ma itt - mondta, hozzátéve: kellett, hogy ők is merjenek igent mondani az életre, igent mondani ránk, ezekből az igenekből épül a közösségünk.

Beszédében a köztársasági elnök azt kívánta a magyarságnak, hogy mindig legyen kenyér az asztalokon, és legyenek olyanok, akikkel öröm az asztal köré ülni.

„Amíg képesek vagyunk figyelemmel fordulni szüleink, nagyszüleink felé, és amíg gyerekeink, unokáink fontosnak érzik, hogy nekünk meséljenek, addig lesz kinek kenyeret sütnünk” - mondta Novák Katalin.

Az egyik legrégibb magyar ünnep a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. E napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg.

Az uralkodóról halála után, augusztus 15-én emlékeztek meg, ünnepét Szent László király tette augusztus 20-ára, mert 1083-ban ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű. Szent István király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342–1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2. lett.

A pápa azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (egy nappal Nagyboldogasszony napja után) tart.

XIV. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap megülése is kimaradt az ünnepek közül. Mária Terézia szinte ugyanekkor – a pápa hozzájárulásával – elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék.

A királynő ugyancsak 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon. A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában.

A tatárjárás vagy a török idők alatt elveszett, majd 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot, amelynek ereklyetartóját 1862-ben készítették, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekítették, és 1945. augusztus 18-án hozták haza. Ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1848–49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt. Amikor 1860-ban ismét megünnepelhették a napot, az valóságos nemzeti tüntetéssé vált.

Az 1867. évi kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben I. Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.

A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel, emlékeztetéssel. Az 1938. augusztus 18-án, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeülő Országgyűlés (a kihelyezésre egy négy nappal korábban alkotott törvény adott lehetőséget) az 1938. évi XXXIII. törvénnyel augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította.

A második világháború után augusztus 20-át egyházi ünnepként csak 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, az akkor több százezer embert vonzó Szent Jobb-körmenetet a következő évben már betiltották. A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább változtatott rajta.

A munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át. Ezen a napon rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át többek között a 2011-ben újraalapított Magyar Szent István-rendet, a legmagasabb állami kitüntetést.