Valamire készül Kína, titokzatos űreszközt állítottak pályára

A misszióra már jóval a Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatásához köthető események előtt felkészültek. Legutóbb két évvel ezelőtt bocsátott útjára hasonló, szintén titkos célokat szolgáló eszközt Kína - írja a Futura. A Hosszú Menetelés 2F hordozórakéta augusztus 4-én szállt fel a Góbi-sivatagban található Csiucsüan műholdindító központból - jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség -, és sikeresen alacsony Föld körüli pályára állította az újra felhasználható, kísérleti űrhajót.

Nem meglepő módon a kínai űrhatóságok egyetlen felvételt sem tettek közzé a pályára állításról, és nem közöltek részleteket sem az űreszköz jellegéről, sem a jellemzőiről. Egy sajtóközlemény csupán annyit adott hírül, hogy az űrhajót az űr békés célú felhasználásához szükséges újra felhasználhatósággal kapcsolatos technológiák tesztelésére fogják használni.

Azt sem pontosították, hogy a 2020 szeptemberében használt űreszköz második repüléséről van szó, vagy egy másikról. A csütörtökön felbocsátott jármű várhatóan egy ideig a pályáján fog haladni, mielőtt visszatérne a Földre Kínában. Feltehetőleg hosszabb ideig maradhat pályán, mint a 2020-ban felbocsátott űreszköz, amely két napig repült. Az űrvédelmi eszközt akkor az amerikai űrerők 18. űrvédelmi százada követte.

Bár a most felbocsátott űrhajóról kevés információ áll rendelkezésre, korábbi nyilatkozatok és tevékenységek alapján arra lehet következtetni, hogy pilóta nélküli űrrepülőgép lehet, amelyet már a következő néhány évben szolgálatba állíthatnak. Feltételezések szerint ez az űrhajó Kína válasza az amerikai légierő X-37B űrhajójára, amely jelenleg a hatodik küldetésénél tart, és összesen több mint 800 napot töltött pályáján.

A francia lap emlékeztet: 2017-ben Kína kijelentette, hogy 2020-ban újra felhasználható űrjárművet kíván tesztelni, hogy az X-37B-hez hasonló logisztikai és működési képességekkel rendelkező űrhajó álljon rendelkezésére. A világ egyetlen újrafelhasználható űrhajójaként az X-37B továbbra is kíváncsiságot és aggodalmat kelt a küldetéseit övező titoktartás miatt.

Az oroszok és a kínaiak - írja a lap - idegesek, és joggal gyanakodnak arra, hogy az amerikaiak inkább katonai célokra használják fel az űrjárművet, nem pedig tudományos és békés célokra.