Újra megjelenhet a malária Németországban a klímaváltozás miatt

Lothar Wieler a Berliner Morgenpost című lapban közölt összeállításban kiemelte, hogy fel kell készíteni a Németországban dolgozó orvosokat arra, hogy egyre gyakrabban lehet dolguk olyan betegségekkel, amelyek eddig csak távoli országokból visszatérő pácienseknél fordultak elő. Az RKI kiemelt feladatának tartja ezt az „érzékenyítő” munkát, a többi között webináriumokat tart a témában és tájékoztató anyagokat készít - mondta az intézet vezetője.

Az éghajlatváltozás miatt a tél egyre enyhébb, a nyár pedig egyre melegebb Németországban, így a Földközi-tenger térségében vagy még távolabbi vidékeken honos állatfajok is megélnek - írta a Berliner Morgenpost, példaként említve a számos veszélyes vírus terjesztőjeként számon tartott ázsiai tigrisszúnyogot. Ugyanakkor a régóta honos fajok is új veszélyt jelenthetnek az éghajlat melegedése miatt. A közönséges háziszúnyogok például gyakrabban hordozzák a nyugat-nílusi vírust.

Ennél a kórokozónál a szaporodás a szúnyogok szervezetében hőmérsékletfüggő, így a magasabb hőmérséklet hosszabb időn keresztül növeli a szúnyogcsípés általi fertőzések valószínűségét - mondta a lapnak Lothar Wieler. Az RKI már 2019-ben regisztrált eseteket, amelyekben valószínűleg szúnyogcsípés miatt kapták el a vírust emberek, akik nem jártak az országon kívül. Azonban legyőzöttnek hitt betegségek, akár még a malária is újra megjelenhet Németországban a klímaváltozás miatt.

Az enyhébb tél többek között azzal jár, hogy hosszabb ideig aktívak az állatok. Így a kullancsok által terjesztett betegségek száma is növekszik. Ezt mutatják az RKI adatai is, amelyek szerint 2020-ban minden korábbinál több esetben, 712 betegnél mutatták ki a kullancsok révén terjedő FSME-vírus okozta agyvelőgyulladást. A következő - valamivel hűvösebb - évben ez a szám 45 százalékkal csökkent.

Az biztos, hogy az új veszélyek mindenekelőtt a gyerekeket, az időseket és a gyenge immunrendszerű embereket fenyegetik, és védekezni elsősorban óvatos, körültekintő magatartással, például a testet takaró ruházat viselésével, szúnyog- és kullancsriasztó spray használatával lehet. Az orvosoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy gyakrabban kell majd olyan diagnózisokat felállítaniuk, amelyek korábban ritkák voltak - mondta Lothar Wieler.

Közben a Hawaii Egyetem kutatócsoportja egy összesítő tanulmányban arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatváltozás a kórokozók által okozott betegségek 58 százalékát negatívan befolyásolhatja. Ez a felmelegedés mellett olyan szélsőséges időjárási jelenségeknek is köszönhető, mint az aszályok, árvizek vagy hőhullámok.

A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egy olyan lista alapján készült, amely világszerte 375 betegséget tartalmaz. Ebben azok a betegségek szerepelnek, amelyeket kórokozók váltanak ki, így például vírusok, baktériumok, de akár pollenek vagy gombák is.

A kutatók a szakirodalmat vizsgálva több mint ezer olyan elérési útvonalat térképeztek fel, amelyek mindegyike tartalmazott az éghajlatváltozáshoz köthető kórokozót. Például a hőség - amelyhez 160 egyedi betegség köthető - vagy az árvizek (121 esetben) elősegíthetik a kórokozók, így a baktériumok, valamint a szúnyogok, kullancsok, illetve más betegségközvetítők terjedését. Ráadásul a szélsőséges időjárás a stressz vagy az alultápláltság miatt gyengítheti az emberi immunrendszert, csökkentve ezzel a fertőzésekkel szembeni védekezőképességet.

A Hawaii Egyetem kutatócsoportja szerint agresszív fellépésre van szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása érdekében, tekintettel a betegségek miatt fenyegető veszélyekre, amelyekért az éghajlatváltozás tehető felelőssé.