Krónika

Vidáman bőg Európában az invazív ökörbéka

Két invazív faj, az amerikai ökörbéka és a barna fakígyó 1986 és 2020 között akár tizenhatmilliárd dollárnyi (mai árfolyamon számolva 6364 milliárd forintnyi) kárt okozott a világban. A csúszómászó kéretlen elterjedését a második világháborúnak „köszönhetjük”.

Vidáman bőg Európában az invazív ökörbéka
Az amerikai ökörbéka nevét a bőgéshez hasonló hangja után kapta
Fotó: Marc Pihet / Biosphoto via AF

Jó úton jár a barna fakígyó (Boiga irregularis) és az amerikai ökörbéka (Lithobates catesbeianus vagy Rana catesbeiana) – ugyanis ha így folytatják, a krumplibogárhoz hasonló – tegyük hozzá rögvest: kétes világhírre juthatnak. Emlékezetes, az eredendően közép-amerikai eredetű burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) a XIX. században a mexikói telepesek révén terjedt el az Egyesült Államokban, majd a tengeri fuvarozás révén jutott át 1877-ben Európába. Az invazív rovar populációja 1922-ben lépte át azt a szintet, ami után már nem lehetett ellene semmit tenni.

Mint a Scientific Reports című tudományos folyóiratban közzétett friss kutatásból kiderül, a barna fakígyó a Csendes-óceáni szigeteken, köztük Guamon és a Mariana-szigeteken szaporodott el a legnagyobb mértékben, ahová a fajt az amerikai csapatok hurcolták be a második világháborúban. Azt, hogy az első hüllő honnét és milyen módon érkezett, ma már nem lehet megállapítani, ugyanis e csúszómászó Ausztrália keleti és északi partvidékén valamint Kelet- Indonéziában épp úgy honos, mint Pápua Új-Guineán vagy Melanézián.

Ha kell, az embernek is nekiugrik - igaz, a mérge nem túl veszélyes
Ha kell, az embernek is nekiugrik – igaz, a mérge nem túl veszélyes
Fotó: Clement Carbillet / AFP

A cikket jegyző tudósok úgy vélik, ez a kígyó felelős azért, hogy Guam őshonos madárpopulációjának döntő része szó szerint eltűnt a szárazulatról. Az szinte már csak hab a tortán, hogy rendszeresen okoznak rövidzárlatokat – s így áramkimaradásokat –, hiszen előszeretettel bújnak meg a villamos kötődobozokban. E kígyók egyébként veszélyt érezve akár az embernek is nekimennek – igaz, a mérgük nem túl veszélyes.

Társa, a barna-zöld ökörbéka – amely csaknem egy kilogramm súlyú is lehet – Európában okozta a legtöbb kárt. A Nature cikke szerint e faj a világ édesvízi ökoszisztémáit támadja meg, s ezáltal csökkenti a biológiai sokszínűséget. A belga invázió például az 1990-es években kezdődött, s bár rengeteg pénzt és energiát fordítottak az egyes példányok befogására, mindeddig nem koronázta siker e törekvéseket. Olyannyira, hogy korunkban már száz négyzetkilométeres területen bőgnek vidáman az ökörbékák.

Becslések szerint egyébként e két invazív faj 1986 és 2020 között akár tizenhatmilliárd dollárnyi (mai árfolyamon számolva 6364 milliárd forintnyi) kárt okozott a világban.

Kapcsolódó írásaink

Támad a pettyes szárnyú muslica

ĀNehéz a védekezés, mert egyelőre nincs stabil, gazdaságilag is racionális megoldás a kártevő ellen, a vegyszeres védekezés lehetőségei pedig erősen korlátozottak