Krónika

Lassan, de biztosan beköszön a tenger

Gyorsuló ütemben emelkedik a tengerek szintje az Egyesült Királyság körül, és ez sebezhetőbbé teszi a brit partvidéket. A több mint száz esztendeje gyűjtött feljegyzések összegzéséből kiderül, az 1900-as évek óta 16,5 centiméterrel nőtt a vízmagasság.

Lassan, de biztosan beköszön a tenger
Az aberdeeni kikötő bővítése Torryban, Skócia északkeleti részén - a mérnököknek már az egyre emelkedő vízszinteket is figyelembe kellett venniük
Fotó: Andy Buchanan / AFP

Súlyos problémára hívta föl az Egyesült Királyság lakosságának figyelmét csütörtökön a brit meteorológiai hivatal (MET Office). Mint egyebek mellett írták, gyorsuló ütemben emelkedik a tengerek szintje, és ez sebezhetőbbé teszi a brit partvidéket. A közlés szerint az 1900-as évek óta 16,5 centiméterrel jött följebb a vízmagasság, és a bővülés éves mértéke ezen belül megduplázódott, azaz másfélről 3–5,3 milliméterre nőtt. A hivatal emlékeztetett, minél magasabb a tengerszint, annál nagyobb károkat okozhatnak a viharok. A jelenség egyebek közt a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró és gleccserek olvadásának tulajdonítható.

Szigetország lévén az Egyesült Királyság különösen ki van téve a tengerparti eróziónak – fogalmaztak. A londoni környezetvédelmi hivatal (EA) egy közelmúltbeli jelentése szerint az esőzések és/vagy a tengerek szintjének emelkedése miatt minden hatodik embert fenyeget az árvíz, és az évszázad végéig egymillió, part mentén élő polgárt közvetlenül is érinteni fognak a negatív hatások.

A jelentés szerint az Egyesült Királyságban az elmúlt évtizedek melegebbek, csapadékosabbak és naposabbak voltak, mint a 20. század. A szigeteken regisztrált hőmérsékletek egy picivel gyorsabban emelkednek a világátlagnál, így az utóbbi évtized egy Celsius-fokkal volt melegebb az 1961 és 1990 közötti időszakban mértnél – írja a MET Office.

Jonathan Bamber brit fizikus az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) 2019 májusában arról írt, 2100 körül a jégtáblák olvadása – az adott tengerparti település helyszínétől függően – várhatólag 7–178 centiméterrel járul hozzá a vízszint emelkedéshez. Ugyanakkor hozzátette, ha ehhez hozzáadjuk a gleccserek és a jégsapkák eltűnését, akkor jóval két méter fölötti értéket kapunk. Ha a fizikusnak igaza lesz, az annyit tesz, hogy 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföldet – azaz Magyarország területének mintegy tizenkilencszeresét – borítják majd hullámok. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és más világvárosok ugyancsak veszélybe kerülnének.

Kapcsolódó írásaink