Krónika
Közúti rettenetek
Ismét résen voltak a rendőrök. Ezúttal a Pest megyei kapitányság közlekedésbiztonsági szakemberei kapcsoltak le az M0-s autóúton egy román és egy moldáv honosságú, úgynevezett horrorkaravánt. A román szerelvény 1062 kilogramm túlsúlyt produkált, így a sofőr félmillió forinttal lett szegényebb, míg a moldáv autószállítónál 660 kilogrammal mutatott többet a műszer. Utóbbi produkció kétszázezer forintos bírságot eredményezett.
Az intézkedő rendőrök a járműveket leparkoltatták, és a sofőrök csak a szabálytalanság megszüntetése után folytathatták útjukat. A hír egyébként nem egyedi, ugyanis szinte alig múlik el hét anélkül, hogy a Police.hu oldalon ne tudósítanának hasonló esetekről.
Érdekesség, hogy bár egy, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által 2019 kora őszén kezdeményezett módosítás nyomán 2020 január végétől akár félmillió forintos közigazgatási bírságot is kiszabhatnak az ellenőrző hatóságok az ön- és közveszélyes sofőrökre, ez mégsem szegi kedvét a közúti ámokfutóknak.
Korábban ugyanis a közlekedési hatóság csakis a 3,5 tonnánál nagyobb teherautók nem megfelelő műszaki állapotát, elégtelen rakományrögzítését szankcionálhatta. A közúti közlekedési törvény vonatkozó rendelkezése a bírság vagy a pénzkövetelési biztosítás megfizetéséig teszi lehetővé a jármű visszatartását. A személyautókra és kisteherautókra 2019-ben kiterjesztett szankcionálási lehetőség egyúttal tehát a járműszerelvények forgalomból való azonnali kitiltását is megalapozta.
A rendőrségi közleményekből egyébként az derül ki, hogy e horrorkaravánokat szinte kizárólag külföldi – döntően román és bolgár – honosságú járművek vontatják. Vezetőik jellemzően Nyugat-Európában felvásárolt, általában használt, üzemképtelen, esetleg a leromlás különböző fázisaiban lévő törött autókat fuvaroznak a keleti célországokba úgy, hogy egyszerre több példányt csatolnak egymás mögé kapcsolt pótkocsikhoz.
Az szinte már csak hab a tortán, hogy a rakományok rögzítése inkább hevenyészett, mint alapos. A rendőrség többször – tavaly például kétnyelvű plakátokon – is felhívta a figyelmet arra, hogy a lelkiismeretlen ügyeskedők súlyosan veszélyeztetik a közlekedés biztonságát.
A nyugati, uraságtól levetett autók és egyéb bontószökevények felvásárlása amúgy igencsak jövedelmező üzlet, amelybe még az is belefér, ha egyszer-egyszer megbüntetik az elkövetőt. Egy-egy horrorkaraván „beszerzési ára” nagyságától függően és hazai fizetőeszközre átszámolva manapság jellemzően 1,5–2,3 millió forint körül jár – míg az értékesítési oldalon ennek legkevesebb a duplája kihozható belőle. A bolgár és a román árverési oldalak dugig vannak alkatrészekkel, és mivel a helyi piac szinte bármit felvesz, az üzlet kiapadhatatlannak – ha tetszik: elfojthatatlannak – tűnik.
A közúti rettenetek egyébként nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is életveszélyes helyzeteket képesek teremteni. Legutóbb tavaly július 12-én egy román felségjelzésű horrorkaraván okozott balesetet az M0-s autóúton. A túlsúlyos jármű bal hátsó kereke defektet kapott, így az egész irányíthatatlanná vált, majd átsodródott a besoroló sávba, és egy személyautónak ütközött. A kéretlen találkozást követően a vétlen autó a szalagkorlátnak csapódott, a karaván pótkocsija pedig felborult. Szinte csodával határos, hogy a balesetben nem sérült meg senki.
Az autószállító trélerekből álló horrorkaravánok közlekedésének visszaszorítása érdekében legutóbb a Komárom-Esztergom és a Fejér megyei rendőrök idén februárban tartottak az M1-es autópályán összehangolt akciót. A jelentős számú tranzitforgalmat lebonyolító szakasz megyei részén az egyenruhások tizenhét gépjárművezetőt vontak ellenőrzés alá. Két román férfival szemben közigazgatási eljárást kezdeményeztek. Összesen háromszázezer forint bírságot szabtak ki rájuk a túlsúlyos járművel való közlekedés, valamint a rakomány rögzítésével kapcsolatos szabályok megszegése okán.
