Krónika

A nyakunkon maradna a brazil drogkereskedő

Kiadatási letartóztatásban marad a Budapesten elfogott brazil kábítószer-kereskedő. A férfi azzal az indokkal próbálja elkerülni a hazaszállítását, hogy otthon nem megfelelőek a jogállami és börtönviszonyok.

A nyakunkon maradna a brazil drogkereskedő
Az észak-brazíliai Rondonia állambeli Porto Velhóban található Urso Branco börtön lakói, akik azzal kerültek be a hírekbe, hogy követeléseik nyomatékosításaként túszokat akartak ledobni az épület tetejéről
Fotó: AFP / Rostand Agra

Szíve szerint a nyakunkon maradna a június 21-én egy budapesti vendéglátóhely teraszán elfogott brazil drogkereskedő. A 64 esztendős férfi ellen hazája ügyészsége 2020 novemberében bocsátott ki szervezetten elkövetett kábítószer-kereskedelem, csempészet, pénzmosás, emberölés, valamint okirat-hamisítás bűncselekménye miatt nemzetközi elfogatóparancsot.

Elfogását nehezítette, hogy az érintett néhány esztendeje holttá nyilváníttatta magát, illetve több mint tíz álnevet és hamis iratokat használt bujkálása során. 

Kihallgatásán tagadta, hogy ő az Interpol által körözött személy, de az ujjlenyomata végül lebuktatta. A bűnöző a brazil hatóságok szerint csak 2017 és 2019 között negyvenöt tonna kokain illegális kereskedelmét koordinálta.

Gyilkos a küzdelem a drogbandák és a rendőrség között
Gyilkos a küzdelem a drogbandák és a rendőrség között
Fotó: AFP / Carl de Souza

A Fővárosi Törvényszék június 23-án rendelte el a brazil gyanúsított ideiglenes kiadatási letartóztatását, ami ellen ügyvédjével együtt fellebbezett. Állítása szerint „a brazíliai jogállami és börtönviszonyok miatt” nem lehet őt hazaszállítani, ám érvelése a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséget nem hatotta meg, így hamarosan repülőgépre tehetik.

Az Egyesült Államok után a 213,3 milliós Brazília a világ második legnagyobb kokain-, illetve crack- (egészségkárosító, olcsó kokainszármazék) fogyasztója. Az e szerekkel élők száma 2003 és 2010 között megkétszereződött, majd napjainkra a hivatalos brazil becslések szerint a lakosság soraiból 15,5 millióan – míg a külföldi szervezetek adatai alapján 18,1 millióan – fogyasztanak efféle termékeket.

A helyi hatóságok úgy vélik, a kokain több mint kilencven százaléka Bolíviából és Peruból, a maradék Kolumbiából érkezik, míg Paraguay elégíti ki a marihuánakereslet nyolcvanöt százalékát. Maga Brazília egyébként nem túl jelentős előállító, ám súlyos gondot okoz, hogy az állam nagysága miatt a szigorú határőrizet szó szerint a mesék birodalmába tartozik.

A május 6-i lövöldözés egyik helyszíne
A május 6-i lövöldözés egyik helyszíne
Fotó: AFP / Mauro Pimentel

Tavalyelőtt a hatóságok 220,5 millió dollár értékű kábítószert foglaltak le a bűnözőktől, és a 2019-es esztendőt is hasonló adatokkal zárták.

Az emelkedés egyébként folyamatos, amit az elítéltek arányának változása is jelez. A kábítószer-kereskedelem miatt bebörtönzöttek tették ki 2006-ban az összes letartóztatott tizenegy, míg 2015-ben már negyvenöt százalékát.

A tavalyi adat még nem áll rendelkezésre, de 2020-ban e mutató már megközelítette a hatvan százalékot. A fogyasztással párhuzamosan a bűnözés is virágzik – 2020-ban 43 879 gyilkosság történt az országban, azaz százezer főre vetítve 20,64. Ezzel a dél-amerikai állam az első húsz legerőszakosabb ország között van a világon.

Szomorú példáját adta ennek az a május 6-án, a rendőrség és egy kábítószer-kereskedő banda között kitört lövöldözés, amely legalább huszonöt ember halálát okozta.

A budapesti felderítők fogták el 2018-ban azt a brazil férfit, aki kilencven kokainkapszulát csempészett Dél-Amerikából Magyarországra. A húszéves elkövető ellen kábítószer birtoklása bűntett miatt folytattak nyomozást. A lefoglalt szerek együttes értéke ötvenmillió forint volt.

Kapcsolódó írásaink

Struccfarmmal álcázták a kannabiszt

ĀA rendőrök egyszerre hat helyen csaptak le Csongrád-Csanád megyében, mert felmerült a gyanú, hogy egy háromfős társaság kábítószert termeszt és ad el