Krónika

A rendőrség kiemelt figyelmet fordít a Jókai utcai omlásra

Külön nyomozócsoport vizsgálja a VI. kerületi hétfői házomlás ügyét. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint egészen bizonyos, hogy a Budapesti Operettszínház súlyosan, akár maradandóan károsodott tagjának komoly összegű kártérítés jár – az azonban kérdéses, hogy azt ki fizeti majd. Az építőiparban ugyanis gyakoriak az úgynevezett projektcégek. Tegnap az is kiderült, nem a tetőt újították fel, hanem egy luxusberuházás részeként tizenöt új, méregdrágán kínált otthont szánt oda egy vállalkozás.

A rendőrség kiemelt figyelmet fordít a Jókai utcai omlásra
Ha a vállalkozás „eltűnik”, előállhat, hogy a tulajdonosoknak kell helytállniuk a történtekért
Fotó: MH/Török Péter

A Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője tegnap megerősítette, külön nyomozócsoport vizsgálja a VI. kerületi hétfői házomlás ügyét. Csécsi Soma elmondta, hogy továbbra is foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt zajlik az eljárás, és harmincegy tanút már ki is hallgattak. Huszonhárman az építkezésen dolgoznak, a többi között pedig két sérült is van. A balesetben hárman könnyebben, egy fő pedig, a Budapesti Operettszínház táncosa, életveszélyesen sérült meg. A rendőrség építész-statikus és orvosszakértő bevonásával vizsgálja az ügyet.

Akár az is előfordulhat, hogy hosszú hónapokon át húzódó vizsgálat és esztendőkön át tartó pereskedés után juthatnak csak kártérítéshez azok, akiknek az egészsége, az autója vagy a lakása megsérült a Jókai utcai omlásban – mondta lapunknak Herpy Miklós szakjogász. Mint kifejtette, első körben a rendőrségnek ki kell derítenie, kit terhel a felelősség az omlás miatt. Egy-egy ilyen nyomozás jellemzően egy-két évig is tarthat. Hibázhatott az ottani lakóközösség, amely – esetleg – nem tartotta megfelelően karban az épületet, de a helyszínen munkálatokat végző cég is okozhatta a balesetet.

Az egészen bizonyos, hogy a Budapesti Operettszínház súlyosan, akár maradandóan károsodott tagjának komoly összegű kártérítés jár – az azonban kérdéses, hogy azt ki állja majd – húzta alá Herpy Miklós. A szakember emlékeztetett arra, hogy az építőiparban gyakoriak az úgynevezett projektcégek, amelyek egy-egy konkrét beruházásra alakulnak, majd jogutód nélkül, jellemzően bedőléssel szűnnek meg. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy a vállalkozás „eltűnése” miatt a ház tulajdonosainak kell helytállniuk a történtekért – fogalmazott.

A szakjogász azt is elmondta, hogy a Polgári törvénykönyv Felelősség az épületkárokért című részének 6:560. paragrafusa szinte egy az egyben alkalmazható a mostani esetre, és majdhogynem borítékolható, hogy a munkaügyi hatóság meg fogja bírságolni a kivitelezőt. A szakértő hozzátette, a rendőrségi nyomozás lezárulta után következhet az ügyészi vádemelés, a pereskedés és az ítélet – azaz egyhamar nem várható jogerős eredmény.

A Portfolio tegnap rábukkant arra a luxusprojektre, amelyet a tetőtér helyére terveztek. Azaz a helyszínen nem padlásfelújítás folyt, hanem ráépítés zajlott. Mint kiderült, a beruházó tizenöt otthont tervezett oda, amelyek alapterülete 70-180 négyzetméter. Az ingatlanokat százötven millió forintos ártól kínálták, de akadt olyan is, amely a négyszázmilliót is túllépte. A Jókai utca 1. szám alatti épületet az ott élőknek el kellett hagyniuk, a kerületi rendőrök pedig biztosítják, hogy senki ne menjen vissza a házba. Azok a családok, amelyek igénylik, szállást kaphatnak két szállodában az önkormányzat költségén. Eddig húsz ember nem tudta megoldani az átmeneti lakhatást rokonoknál vagy más módon, ők éltek a lehetőséggel.

Kapcsolódó írásaink