Aranykincseket őriz a spanyol hajóroncs

Jelentős felfedezést tettek a kolumbiai haditengerészet kutatói, akik két újabb történelmi hajóroncsot fedeztek fel egy, már korábban megtalált másik közelében. Az utóbbi a San José galleon volt, amelyet Cartagena partjainál süllyesztettek el 1708. június 8-án az angol kalózok. A dél-amerikai ország elnöke, Iván Duque és a haditengerészet illetékesei egy távirányítású búvárhajó által készített videófelvételeket is bemutattak hétfőn a San José kilencszáz méter mélyen fekvő maradványairól, amelyek régészek szerint dollármilliárdokat érő értékeket rejthetnek magukban.

A filmen aranyrudak, arany- és ezüstpénzek, Sevillában és Cádizban 1655-ben gyártott ágyúk és egy érintetlen kínai porcelán étkészlet is látható. Utóbbi tárgyak a hajó jelzését viselik magukon. Az elnök szerint az utóbbi években beszerzett technológiákkal minden korábbinál pontosabb vizsgálatokat tudnak végezni a gályáról. Sikerült egyebek közt megállapítani, hogy a roncsot eddig nem bolygatta meg emberi beavatkozás.

A San José Panamából tartott Cartagenába körülbelül tizenegymillió arany- és ezüstpénzzel. A galleonra 2015-ben bukkantak rá, de sem most, sem korábban nem árulták el a maradványok pontos koordinátáit. A felfedezés idején hivatalban lévő Juan Manuel Santos elnök kormánya a magántőkével együttműködve tervezte a rakomány felhozását a tenger mélyéről, a kincsek egy részéből fedezve a privát vállalkozók költségét. A jelenlegi elnök, a 2018 óta hivatalban lévő Ivan Duque kormánya azonban idén márciusban feloszlatta a projektre létrejött konzorciumot, mondván, nem akar osztozni senkivel a védett kulturális örökségen.

A személyzet nélküli tengeralattjáró egy, a gyarmatosítás idejéből származó másik hajót is felfedezett, továbbá egy vitorlást is, amely a mintegy kétszáz évvel ezelőtti kolumbiai függetlenségi háború idejéből származik. Mint korábban beszámoltunk róla, a több száz éve elsüllyedt spanyol hajóroncsok lelőhelyéről készítenek világtérképet a spanyol kulturális minisztérium szakemberei. Az El País című spanyol napilap beszámolója szerint az anyag a közép-amerikai térségre összpontosít, ahol mai tudásunk szerint összesen 681 spanyol hajó merült a hullámsírba. A térkép az 1492 és 1898 közötti időszakot öleli fel. A vizsgált zónában az elmúlt négy évszázad során a habokba merült hajóknak csupán a huszonhárom százalékát tárták fel a régészek.