Veszélyes, de nem okoz járványt a majomhimlő

Magát a vírust 1958-ban fedezték fel, emberben 1970-ben írták le először Kongóban. Az eddigi legnagyobb dokumentált járvány 2017-ben Nigériában zajlott, melynek során több száz emberi megbetegedést regisztráltak. Ritkaságát mutatja, hogy Angliában legutóbb 2019 végén észlelték. A mostanit megelőzően legutóbb 2003-ban az Egyesült Államokban bukkantak majomhimlős esetekre, méghozzá a prérikutyához kötődően, amely állatok Ghánából importált rágcsálóktól kaphatták el a kórt.

A fertőzés általában Afrikára korlátozódik és ha megjelenik máshol, az kapcsolódik egy-egy, a fekete kontinenshez köthető utazáshoz. Jellemzően influenzaszerű tünetekkel, a nyirokcsomók megduzzadásával kezdődik, majd kiütések jelennek meg az arcon és a testen. Két azonosított törzse van – a kongói súlyosabb, és akár tízszázalékos halálozással jár, míg a nyugat-afrikai verzió pusztítási rátája egy százalék.

Afrikában az emberek jellemzően rágcsálók harapása által fertőződnek meg, az európai terjedését még kutatják a szakemberek akik azt is vizsgálják, hogy a most jelentett esetek között van-e összefüggés. A WHO szerint a majomhimlő nem fog olyan pandémiát okozni, mint amilyen a koronavírus-járvány volt, de fokozottan kell figyelni rá.