Krónika

Veszélyes, de nem okoz járványt a majomhimlő

Terjedni kezdett a briteknél egy nemrég megjelent betegség, az úgynevezett majomhimlő, amely azóta már Spanyolországban valamint az Egyesült Államokban is felbukkant. Az emberről emberre nehezen terjedő fertőzés miatt tegnap Németországban is figyelmeztetést adtak ki a hatóságok.

Magát a vírust 1958-ban fedezték fel, emberben 1970-ben írták le először Kongóban. Az eddigi legnagyobb dokumentált járvány 2017-ben Nigériában zajlott, melynek során több száz emberi megbetegedést regisztráltak. Ritkaságát mutatja, hogy Angliában legutóbb 2019 végén észlelték. A mostanit megelőzően legutóbb 2003-ban az Egyesült Államokban bukkantak majomhimlős esetekre, méghozzá a prérikutyához kötődően, amely állatok Ghánából importált rágcsálóktól kaphatták el a kórt.

A fertőzés általában Afrikára korlátozódik és ha megjelenik máshol, az kapcsolódik egy-egy, a fekete kontinenshez köthető utazáshoz. Jellemzően influenzaszerű tünetekkel, a nyirokcsomók megduzzadásával kezdődik, majd kiütések jelennek meg az arcon és a testen. Két azonosított törzse van – a kongói súlyosabb, és akár tízszázalékos halálozással jár, míg a nyugat-afrikai verzió pusztítási rátája egy százalék.

Afrikában az emberek jellemzően rágcsálók harapása által fertőződnek meg, az európai terjedését még kutatják a szakemberek akik azt is vizsgálják, hogy a most jelentett esetek között van-e összefüggés. A WHO szerint a majomhimlő nem fog olyan pandémiát okozni, mint amilyen a koronavírus-járvány volt, de fokozottan kell figyelni rá.

Kapcsolódó írásaink