Krónika

Gigantikus lett Feszty műve

Ma lesz az évfordulója, hogy 1894. május 13-án a Városligetben átadták a közönségnek Feszty Árpád alkotását, A magyarok bejövetele című panorámakörképet. A tizenötször százhúsz méteres mű az 1995-ös restaurálása után került Ópusztaszerre.

Gigantikus lett Feszty műve
Feszty Árpád apósa, Jókai Mór biztatására választotta műve témájául a magyarok honfoglalását. A kép itthon nagy sikert aratott, de hiába szerepelt a londoni világkiállításon, külföldön közönnyel fogadták a monumentális alkotást
Fotó: MH

Kalandos útja volt Feszty Árpád (Ógyalla, 1856. december 21. – Lovran, 1914. június 1.) festő leghíresebb művének, a Magyarok bejövetele című panorámakörképének. Az Operaház és a Fővárosi Törvényszék faliképeit is jegyző alkotó 1891-ben párizsi útja során találkozott Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville és Édouard Detaille körképével, az „Egy évszázad történetével”, amely Franciaország históriáját mutatta be a felvilágosodástól a Harmadik Köztársaságig.

Ezen felbuzdulva ő is hasonló, nagy mű elkészítését vázolta családtagjainak – igaz, Feszty először a bibliai özönvíz eseményeit akarta vászonra vinni. Felesége, Jókai Mór fogadott leánya, Róza megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta, mekkora költségekkel jár egy ilyen munka. Végül apósa, a híres író beszélte rá vejét, hogy inkább a magyarok bejövetelének témáját válassza.

A művész a téma tanulmányozásához elutazott Munkács környékére és a Vereckei-hágóhoz. A sajtó – értesülvén a projektről – folyamatosan tájékoztatta az olvasókat az alkotás folyamatáról. Az eredeti határidő egyébként 1893. augusztus 20-a volt. Az érdeklődés láttán a főváros átvállalta a költségeket, sőt, a mű elhelyezésére szolgáló épület helyét is kijelölte a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területen. Itt húzták föl a Rotundát, amelynek helyén ma a Szépművészeti Múzeum magasodik. Az épület átmérője negyven, falmagassága tizenhat méter volt.

Az alkotást végül 1894. május 13-án sikerült átadni, Feszty pedig jelentős anyagi veszteséget is szenvedett a számlák kifizetése után. A vásznat később lebontották, és Londonba szállították a világkiállításra. Az alkotás pénzügyi bukásnak bizonyult, mivel a külföldieket nem igazán érdekelte egy kifejezetten magyar vonatkozású kép. Miután hazahozták, egy ideiglenes fabódéba került, ahol a második világháború kitöréséig egyre csökkenő érdeklődés mellett látogatták.

A harcokban mind a mű, mind a házikó megsérült, így 1945 után szétszedték és különböző raktárakban tárolták. Érdekesség, hogy a pucér nőket ábrázoló részeket – a legenda szerint – a szovjet katonák kivágták és elvitték.

Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történeti Emlékpark építéséről Ópusztaszeren. A képet ekkor elkezdték restaurálni, ám a munkát félbehagyták, és csak 1991-ben folytatták lengyel szakemberek. Feszty Árpád alkotása 1995-től látható ismét az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban.

Kapcsolódó írásaink