Nagy kínai előrelépés az űrben

Ismét jelentős űrbeli előrelépésről közölt információt tegnap a kínai állami média. Mint a központi Hszinhua hírügynökség tudatta, sikeresen csatlakozott a harmadikként felbocsátott Tiencsou-4 (Mennyei hajó-4) teherszállító űrhajó tegnap az ország űrbázisához, így biztosítva van a tervek szerint a jövő hónapban érkező legénység ellátása. A személyzet nélküli szerkezet pekingi idő szerint 8 óra 54 perckor, számítógépes vezérléssel kapcsolódott rá az űrállomás Tienho (Mennyei harmónia) nevű központi moduljára. Utóbbi 2021 áprilisa óta kering a magasban.

A hat hónapra elegendő vizet és élelmiszert, valamint tudományos felszerelést szállító kapszulát a Hosszú menetelés-7 Y5 típusú rakéta segítségével bocsátották fel. Az előzőleg felküldött, Tiencsou-3-as teherszállító űrhajó még április 20-án levált a központi modul hátsó dokkolójáról, és átdokkolt az elülső kapuhoz – így biztosítva helyet a Tiencsou-4-nek. A kínai űrbázis jelenleg leginkább egy hosszú csőre hasonlít. Mint arról korábban már beszámoltunk, a bázis előző legénysége a múlt hónapban tért vissza a Földre hat hónap szolgálat után.

A három kínai asztronauta – helyi nyelven: tajkonauta – ezzel az ország történetében az eddigi leghosszabb időt töltötte az űrben. Egyikük, Vang Ja-ping nemcsak az első női űrhajós volt, aki a központi modul fedélzetén tartózkodott, hanem az első, aki űrsétát is tett. Fontos megjegyezni, az asztronauták leszállását április 16-án élőben közvetítette az állami televízió, ami korábban nem volt bevett gyakorlat, hiszen általában utólag tudósítottak az egyes missziók sikeréről vagy kudarcáról.

A tervek szerint az űrállomás kiépítését időben befejezik. Ehhez júliusban és októberben laboratóriumoknak helyet biztosító elemeket csatlakoztatnának még a központi modulhoz. Kína az elmúlt években több milliárd dollárt fektetett abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Nagy sikert ért el 2019-ben, amikor elsőként juttatott szondát a Hold távoli oldalára, tavaly pedig kapszulát küldött a Marsra. A saját űrállomás kiépítése mellett Kína 2030-ig tajkonautákat akar küldeni a Holdra.