Búcsú a padlógáztól Németországban?

A sebességkorlátozás az autópályákon életeket menthet, megfékezi a meggondolatlanul száguldani vágyókat, hozzájárul a környezet védelméhez, és most már az orosz–ukrán háború okán is új értelmet nyerhet az üzemanyag felesleges pazarlása miatt – mutat rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke, amely a sebességkorlátozás beveze­tésének előnyeit és hátrányait mérlegeli. Ha az autópályákon most sebességkorlát nélkül száguldozók lassabban vezetnének, azzal Németország összességében kevesebb üzemanyagot fogyasztana, spórolhatnának az energiakiadásokon.

A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi becslései alapján egy 130km/órás sebességkorlátozás esetén mintegy egymillió tonna üzemanyagot lehetne spórolni egy évben. Egy új sebességkorlátozás érdemben nem csökkentené a benzinfogyasztást, az üzemanyag árát és a szén-dioxid-kibocsátást sem, jelképes üzenete azonban mindenképp lehetne.

Európában egyedül Németországban nincs meghatározva a 130-as általános sebességkorlátozás az autópályákon. Közvélemény-kutatások szerint a németek többsége már hajlana az úgynevezett Tempolimit bevezetésére. Vannak érvek azonban, amelyek valóban a korlátozás bevezetése ellen szólnak, és nem tekintik elég hasznosnak és racionálisnak a szén-dioxid-kibocsátás és a balesetek számának csökkentését a korlátozással. Ilyen érv például, hogy Németországban az európai átlagnál jobbak a baleseti mutatók: az EU-ban az egyik legalacsonyabb az autóbalesetben elhunytak száma egymillió lakosra vetítve.

Ez a szám a németeknél a pandémia előtt 37 volt, ami a lezárások miatt 31-re csökkent tavaly. Összehasonlításképp Magyarországon a járvány előtt 62-en haltak meg egy év alatt egymillió lakosonként számítva, a lezárások miatt pedig 56-ra csökkent a szám az Eurostat adatai szerint.

A másik érv a Tempolimit ellen, hogy sok esetben előfordult már, hogy épp a monoton tempóban való haladás miatt a sofőr nem koncentrált eléggé, ami balesethez vezetett. Ráadásul Németország autópályái sebességkorlátozás nélkül is viszonylag biztonságosnak nevezhetők, mivel a veszélyes szakaszokon bevezettek tempóhatárokat.

Sokan azonban úgy „lázadnak” a magas üzemanyagárak ellen, hogy már most szándékosan lassabban vezetnek a sztrádán, tehát a hivatalos korlátozás nélkül is – írja a lap.