Krónika
Bádog Böske hozta meg a sikert Fordnak
Az autómogul az Egyesült Államok közlekedését és iparát is forradalmasította
Henry Ford 1863. július 30-án a Michigan állambeli Springwells Townshipben született. Jól menő családi farmon élt, napjait egyrészt az egy tantermes iskolában töltötte, másrészt a farmon dolgozott. Már fiatal korában érdeklődött a műszaki dolgok iránt. Tizenkét éves korára szabadideje túlnyomó részét a saját maga által felszerelt kis gépműhelyben töltötte, és tizenöt éves korában itt készítette el első gőzgépét. A következő évben a közeli Detroit városába ment, ahol gépésztanoncként kezdett dolgozni. A következő néhány évben részben gőzgépek üzemeltetésével és javításával foglakozott. Ráébredt arra, hogy a közönséget jobban érdekli a közúti jármű, mint a traktor, és tanulmányozni kezdte a benzinmotor elvét.
Első benzinmotorját 1887-ben építette, majd készített többet is. Egy évvel később feleségül vette Clara Bryantet. Ford 1891-ben a detroiti Edison Illuminating Company mérnöke lett. Két évvel később főmérnökké nevezték ki, ami elég időt és pénzt biztosított számára ahhoz, hogy a belső égésű motorokkal végzett saját kísérleteivel foglalkozhasson. A kísérletek csúcspontját 1896-ban az első önjáró jármű, a Quadricycle elkészítése jelentette. Az első Ford-motor a Bagley Avenue 58. szám alatti otthonában, a fa konyhaasztalon készült el. Ebből a kísérletből kiindulva egy olyan motort tervezett, amelyet négy biciklikerékkel ellátott vázra szerelt, ez lett az első Ford autó.
Miután 1898-ban kilépett az Edison vállalattól, Ford megszervezte a Detroit Automobile Companyt. Bár a cég csődbe ment, a kudarc nem tántorította el, különböző versenyautókat kezdett tervezni és építeni. 1901. október 10-én a híres Sweepstakes versenyautójával legyőzte az amerikai bajnokot, Alexander Wintont. Később, 1903-ban Alexander Y. Malcolmsonnal társult, akivel a Ford & Malcolmson Ltd.-t hozták létre.
A Dodge testvérektől – John és Horace – rendeltek alkatrészeket, de amikor azok sürgették a fizetést, Ford rábeszélte őket, hogy társuljanak. Végül tíz másik embert is bevonva 1903. június 7-én hozták létre a Ford Motor Companyt. Az első típus, az A-modell prototípusának elkészültéig mintegy 28 ezer dollárt fektettek be.
Az autó nyilvános bemutatójára 1896. június 4-én került sor. A jármű 25 mérföldes sebességet ért el.
Aztán 1908. október 1-jén piacra került a detroiti Ford Motor Company világhírű autója, a híres Ford T-modell, amelyet ettől a naptól kezdve 825 amerikai dollárért lehetett megvásárolni. A „Bádog Böske” becenevet viselő jármű – alacsony előállítási költségei és hasonlóan kedvező ára folytán – néhány év alatt a világ legelső népautójává vált, amelyből 1927-ig összesen 16,5 millió darabot adtak el.
Ford termékeny feltalálónak számított, nevéhez százhatvanegy amerikai szabadalom fűződik. A Ford Company tulajdonosaként a világ leggazdagabb és leghíresebb emberei között volt. A nevéhez fűződő fordizmus nemcsak az autógyártást, de az Egyesült Államok közlekedését és iparát is forradalmasította: 1920-ban napi ezer darabot gyártott a világhírű Ford-automobilból. 1924-ben a Ford-művek évi termelése elérte a toronymagas kétmillió autót, teherautót és traktort.
Sikerének titka a tömegtermelés módszerében és a magas bérekben rejlett. Szerény eredeténél fogva együttérzéssel volt dolgozói iránt, és nagyvonalú alapelveket dolgozott ki a munkásokat illetően, amelyeket állandóan alkalmazott is. Az egyik ilyen az volt, hogy a lehető legmagasabb béreket fizette, és ebben igazi reformer volt. Egy másik az volt, hogy a jelentkezőket kérdés és referencia nélkül vette fel. Sok európai szocialistára nagy hatással volt Ford demonstrációja, amellyel idejétmúlttá nyilvánította a marxizmust, továbbá, hogy a kapitalizmus észszerűsíthető és moralizálható.
Ford, aki támogatója volt Wilson elnöknek, 1918-ban sikertelenül indult egy szenátusi helyért folyó választáson, és később felvetődött, hogy indulni fog az elnökválasztáson is. Ez riadalmat keltett a hivatásos politikusok között, de végül bejelentette, hogy visszalép Coolidge-dzsal szemben. Az első világháborúban nagy erőfeszítésekkel próbált béketárgyalásokat kezdeményezni Európa hadban álló nemzetei között, ezért elhatározta, hogy békezarándokútra megy Európába, de erőfeszítései nem vezettek célra. A gyáros komoly ellensége volt az amerikai szakszervezeti mozgalmaknak. Az Egyesült Államok hadba lépését követően politikai könyveit bezúzatta, és gyáraival kizárólag az amerikai hadsereg szükségleteinek kielégítését szolgálta.
Több mondása is fennmaradt
Henry Ford nemcsak a tömegtermelés zseniális feltalálója, kiváló műszaki szakember és organizátor volt, hanem több szellemes mondását is idézi az utókor: „Az első milliómról ne kérdezzenek, a többivel készségesen elszámolok.”, „Nekem mindegy, honnan jön valaki, a Sing Singből vagy a Harvard Egyetemről. Mi az embert alkalmazzuk, nem az életrajzát.”, „Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek.”
