Hazai eszközzel figyelik a ma is aktív Sakurajima tűzhányót Japánban

Mint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) tegnap tudatta, a müográfia módszereivel hatékonyabban lehet reagálni olyan katasztrófahelyzetekre, mint például egy szökőár vagy egy vulkánkitörés, feltárhatók az elöregedett mérnöki és bányászati infrastruktúrák veszélyforrásai, és versenyképesebbé válnak a mélyben zajló beruházások. A kutatási program január elsején indult a Wigner FK Innovatív Detektorfejlesztő Lendület Kutatócsoportjának vezetésével.

A közleményben hangsúlyozzák, a kozmikus részecskék rendkívüli áthatolóképessége miatt olyan, több tíz métertől több kilométerig terjedő méretű objektumok válnak „átvilágíthatóvá”, mint a nagy méretű modern vagy akár történelmi jelentőségű építmények, barlangokat, bányákat tartalmazó kőzettestek vagy vulkáni hegykúpok.

A magyar kutatók által fejlesztett hordozható berendezést már eddig is sikeresen használták itthon és külföldön egyaránt. A közleményben hozzáteszik, a világ jelenleg legnagyobb müográfiai eszköze, az aktív Sakurajima (Japán) vulkánt figyelő, japán–magyar együttműködésben létrejött nyomkövető (Sakurajima Muography Observatory) is a Wigner FK-ban fejlesztett detektortechnológián alapszik.