Krónika
Kérdőjelek az oltásfokozásról
Izraelben jó tapasztalatokat szereztek a negyedik vakcináról, ugyanakkor számos tudós úgy véli, inkább frissebb szerek létrehozására lesz szükség, mint a sor folytatására

Egyes országok egészségügyi szakemberei már a negyedik adag oltás beadásán gondolkodnak – ugyanakkor a tudósok megosztottak a kérdésben. A Nature-nek nyilatkozó Danny Altman, az Imperial College London immunológusa számos kollégájával egyetemben arra figyelmezteti a világ döntéshozóit, hogy ma a vakcinológia egy teljesen feltáratlan területén járunk. Mint a tudósításból kiderül, a szakember szerint belekezdtünk egy olyan programba, amelyben vészhelyzeti alapon rendszeresen egymás után beadjuk az mRNS-alapú vakcinák emlékeztető adagjait, ám ez nem tűnik egy sokáig folytatható eljárásnak.
Mint korábban megírtuk, január elején Izrael elkezdte felajánlani a negyedik adagot az idősebb és immunhiányos embereknek és az egészségügyben dolgozóknak. Az intézkedéstől a hatóságok azt remélték, hogy így megvédik a veszélyeztetett csoportokat az omikron fertőzés hullámától. A Nature.com-nak Ran Balicer, a tel-avivi Clalit Egészségügyi Intézet közegészségügyi orvosa azt mondta, az előzetes adatok szerint a negyedik adag csökkenti a fertőzések és a súlyos betegségek kockázatát.
A 60 év feletti vizsgálati részt-vevőkről nyert információk azt sugallják, hogy a – legalább négy hónappal a harmadik oltás után – befecskendezett negyedik szer megemeli az antitestszintet, megkétszerezi az omikron fertőzéssel szembeni ellenállást, és meg-háromszorozza a kórházi kezelésekre szorulók szervezetének védekezőképességét.
Számos kutató szerint az „adjuk vagy sem a negyedik adagot” kérdésére a helyes válasz az elérni kívánt hatástól függ. Azaz azt kell(ene) eldönteni, hogy az újrázások célja a fertőzések megelőzése és a vírus terjedésének lassítása, vagy a súlyos betegségek visszaszorítása és az emberek „kórházon kívül tartása”. Mások rámutatnak arra, hogy az extra dózisok eléggé kiszélesíthetik az immunválaszt ahhoz, hogy a szervezetünk új változatokat ismerjen fel. A portál által idézett legtöbb tudós viszont úgy véli, sokkal inkább új és új vakcinák létrehozására lesz szükség, amelyek oltalmat nyújtanak a jövőbeni mutánsok ellen. A portál idézi az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 11-én kiadott közleményét is, amelyben a szervezet arra figyelmeztetett, hogy az eredeti oltóanyag-összetétel ismételt emlékeztető oltásán alapuló stratégia valószínűleg nem megfelelő vagy fenntartható.
Worldometers: a világon eddig csaknem 376,049 millió a fertőzöttek száma, hivatalosan 5,684 millióan hunytak el a kórban, míg a gyógyultak száma jelenleg 297,405 millió. A legtöbb új külhoni áldozatot tegnapra virradóan hivatalosan Oroszországban (621), Olaszországban (349), Mexikóban (131), Görögországban (128) és a Fülöp-szigeteken (112) regisztrálták.