Krónika

Jelentős fordulat jön az EU „kóros” utazási rendjében

Az Európai Unió tagjai fő szabály szerint február 1-jétől nem tagadhatják meg a más tagországokból érkező, védettségivel rendelkező utazók belépését a területükre

Az egyéni egészségügyi állapot szerint szabályozná az utazást az Európai Unió Tanácsa.

Jelentős fordulat jön az EU „kóros” utazási rendjében
Életkép a berlini repülőtérről. Hamarosan visszatérhet a tömeg?
Fotó: AFP/Christof Stache

A személyalapú megközelítés jelentősen egyszerűsíti az alkalmazandó szabályokat, valamint kiszámíthatóságot biztosít az utazók számára – tudatta tegnap az Európai Unió Tanácsa. A szervezet úgy fogalmaz, a vonatkozó nemzeti intézkedéseket nem a regionális szintű járványhelyzet szerint kell használni. Az új rendelet február 1-jén lép hatályba. Az intézkedések során figyelembe kell venni azt is, hogy melyek a vírus elterjedése szempontjából különösen érintett, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint sötétvörös besorolású területek.

A rendelet ugyanazon a napon lép hatályba, mint a védettségi igazolványokról szóló korábbi szabályozás módosítása. Utóbbi kilenc hónapos érvényességi időt állapít meg az EU-n belüli utazások tekintetében. Ennek értelmében a dokumentumok érvényességét az alapoltási sorozat utolsó adagjának beadásától kezdődően kell számítani. Ezen túlmenően változnak az igazolványok kódolására vonatkozó szabályok is annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az emlékeztető adagokat.

Hozzátették, azoknak viszont, akik nem rendelkeznek uniós védettségi igazolvánnyal, a határátlépést megelőzően vagy azt követően legkésőbb 24 órán belül koronavírustesztet kell készíteniük. A különleges felmentéssel rendelkező utazók, az ingázó munkavállalók és a 12 év alatti gyermekek mentesülnek a követelmény alól. A hírről szóló tudósítások megjegyzik, a változást a beadott vakcinák számának jelentős növekedése és az EU-s védettségi igazolvány bevezetése tette lehetővé.

Szomszédunkba is elért a koronavírus omikron BA.2-es szubvariánsa, ami India és a Fülöp-szigetek után idén év elején már több skandináv államban is megjelent – olvasható a Paraméter oldalán. Az egyik legnagyobb szlovákiai labor igazgatója, Peter Lednicky elmondta, hogy eddig három esetben bukkantak rá a mutánsra. Korábban a szakértők a megfigyelést igénylő esetek közé sorolták a BA.2-t, amelynek harmincnyolc közös mutációja van a BA.1-gyel. A laborvezető szerint egyes országokban már dominánssá vált a BA.2, de egyelőre nem érzékelték, hogy új hullámot okozott volna a „klasszikus omikron” leküzdése után. Brit szakértők szerint a Pfizer két adagja alig véd az omikron BA.1 szubvariánsa ellen.

Önkénteseket toboroznak a gyógyszertesztelésre

Egy kutatás segítségéhez az ötvenes éveik felett járó és fiatal felnőttek jelentkezését várják, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek, és az elmúlt öt napban pozitív koronavírustesztet vagy tüneteket produkáltak – írja a BBC. Az emberek tablettákat kapnak, amelyeket otthon kell szedniük.

A kutatás célja, hogy életmentő gyógymódot találjanak a fertőzés ellen, illetve kiderüljön, a jövőben hogyan kell majd használni a vírus elleni gyógyszereket. A kutatásban a Molnupiravir és a Paxlovid tablettákat használják. Mindkét készítmény átesett a klinikai vizsgálatokon, és kimutatták, hogy jelentősen csökkenti a súlyos és a halálos megbetegedéseket.
(LMA)

A maszkviselést oldják fel utoljára Romániában

Romániában február közepére várják az ötödik hullám csúcsát. A hír kapcsán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter közölte, március végéig biztosan nem fognak enyhíteni a járványügyi korlátozásokon. A Főtér tudósítása szerint a tárcavezető úgy fogalmazott, „örülhetünk annak, hogy a meglehetősen magas napi mutatók ellenére a súlyos esetek száma alacsonyabb, mint a korábbi hullámok idején”.

Utalt rá, a kórházakban fertőz a legjobban az omikron, így az utóbbi időben több orvos és asszisztens is elkapta a vírust, akiket más osztályokról érkező szakemberekkel kellett pótolni. Hozzátette, a korlátozások közül utoljára a maszkviselést fogják feloldani.
(LMA)

Worldometers: a világon eddig csaknem 356,567 millió a fertőzöttek száma, hivatalosan 5,625 millióan hunytak el a kórban, míg a gyógyultak száma jelenleg 282,630 millió. A legtöbb új külhoni áldozatot tegnapra virradóan Oroszországban (681), Lengyelországban (252), Ukrajnában (161) és Vietnamban (126) regisztrálták.

A legtöbb új fertőzöttre tegnap hivatalosan Németországban (82 079), Oroszországban (67 809), Izraelben (64 094), Hollandiában (54 160) és Japánban (47 176) bukkantak. A hivatalos adatok szerint Óceániában eddig a legtöbb áldozatot Ausztráliában (3225), a Fidzsi-szigeteken (779), Francia-Polinéziában (636), Pápua Új-Guineában (597), Új-Kaledóniában (283) és Új-Zélandon (52) szedte a járvány.

Kapcsolódó írásaink