Magyar szakemberek is részt vesznek a tompalátás okainak mielőbbi felderítésében

A projekt év elején kezdődik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Természettudományi Kutatóközpont (ELKH TTK) Vizuális Rendszerek Neurobiológiája csoport vezetésével. Célja, hogy a kutatók a legmodernebb technológiák segítségével feltárják, milyen agyi mechanizmusok okozhatják az egyik leggyakoribb szembetegséget. A munkát 1,2 millió eurónyi EU-s pályázati támogatásból valósítják meg.

Magyarországon 6 éves kor előtt a gyermekek négy százaléka szenved kancsalságtól, amelynek kezelése nélkül harminc-harmincöt százalékban alakul ki a tompalátás. Maga az Amblylopia az esetek csaknem felében a kancsalságra, a fennmaradó részben fénytörési vagy a szem hibájára vezethető vissza. A 12 éves korig kezelhető tompalátás azt jelenti, hogy az egyik szem nem képes a jó működésre semmilyen esetben, még akkor sem, ha megfelelő szemüveget teszünk elé. Mint a szakportálokon olvasható, a jól dolgozó szemből érkező idegi impulzusok a látókérget teljes egészében elfoglalják, míg a másikból befutók nem kerülnek feldolgozásra. A kór kezelésekor az egyik szemet eltakarjuk. A betegeknek csak egy kis hányada jut időben kezeléshez, azonban még a legjobb eljárás is csak mérsékelni képes az élethosszig tartó látáscsökkenést.

A projekt során a kolozsvári Erdélyi Idegtudományi Intézet, a Leuveni Katolikus Egyetem, Európa legfontosabb mikroelektronikai kutatóközpontja, a belgiumi központú IMEC által alapított Flandria Neuroelektronikai Kutatóintézet, valamint az Oslói Egyetem szakemberei közösen fejlesztenek ki egy új módszert, majd kísérleti modellfajokon és a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájával együttműködve a betegeken végzett mérésekkel határozzák meg a jelenséget fenntartó agyi hálózatok elhelyezkedését.