Krónika

Hagymakalendáriumból is kiolvasható az időjárás

A cetliket rejtő gombóc főzése főleg lányos házaknál volt szokásban

Az újév ünnepe a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt idő, amikor december 24-én tartották, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkeresztre. Csak néhány évszázada, 1691-ben, XII. Ince pápa döntésével rögzült január elsejére. Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 335-ben,
éppen december 31-én hunyt el.

Az évfordulóhoz jeles hagyományok és hiedelmek kötődnek. Ezek közös célja egészséget és bőséget varázsolni az új esztendőre, valamint elűzni a balszerencsét, az ártó szellemeket. Az óévtől szinte mindenütt zajosan búcsúznak: a lárma, kolompolás mai megfelelője a trombitálás és az ilyenkor is szokásos tűzijáték.

Egyes vidékeken szerencsepénzt tesznek az emberek a tárcájukba, másutt szerencsepogácsát sütnek, amelyben pénz lapulhat. A hagymakalendáriumot főleg vidéken használták: 12 gerezd fokhagymába sót tettek, és amelyik gerezd reggelre nedves lett, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó esett. A gombócfőzés főleg lányos házaknál volt szórakoztató szertartás: a gombócokat úgy főzték ki, hogy kis papírszeletekre férfineveket írtak és azokat a tésztába rejtették. Úgy gondolták, amelyiket először dobta fel a víz, az abban olvasható lehetett a lány jövendő férjének a neve.

Kapcsolódó írásaink