Krónika

Felért az égbe az űrteleszkóp

Az univerzum múltjába néz vissza a távcső

Karácsonyi ajándékként kapta meg a világ csillagászközössége a James Webb űrteleszkópot (JWST). A szerkezetet – több esztendős csúszás után – eredetileg december 22-én akarták útnak indítani, de az obszervatórium és a rakéta közötti kommunikációs hiba miatt ezt el kellett halasztani 25-re. A startot a Le Monde francia napilap honlapján élőben követhette a közönség.

A kilencmilliárd dolláros (2937,6 milliárd forint) távcsövet egy Ariane–5 rakéta fedélzetén, az Európai Űrügynökség (ESA) Francia Guyanán lévő kilövőállomásáról juttatták az űrbe. A James Webb lesz a Hubble Űrteleszkóp utódja. Az amerikai űrügynökség (NASA) közlése szerint ez az eddigi legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb szerkezet, amely az infravörös fény segítségével kutatja a következő évtizedekben a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat.

A NASA első igazgatójáról elnevezett berendezés a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, a Föld–Nap-rendszer L2 Lagrande-pontjából fog dolgozni. (A Lagrande-pont egy olyan hely a térben, ahol műholdak a bolygók tömegvonzásának kiegyenlítődése miatt a legkisebb energiabefektetéssel képesek pozíciójukat hosszú ideig megőrizni.)

A JWST várható élettartama alkotói szerint öt-tíz esztendő. Mint a NASA tudatta, a mérnökök azt várják tőle, hogy korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket készít a bennünket körülvevő űrről.

Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble-é, utóbbi tömegének viszont csak a felét teszi ki. A JWST-t a kor legújabb vívmányaival szerelték fel, aminek révén az elsődleges, 6,5 méter átmérőjű, arannyal bevont berilliumtükrének fénygyűjtő területe hatszor nagyobb, mint a Hubble-é.

Kapcsolódó írásaink