A Merkúr mellett a Holdon is találunk magyar neveket

Mint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tegnapi közleményében olvasható, a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a megtalálót illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Így volt ez kétszáz éve is, és így van ez ma is. Ahhoz, hogy egy égitest először sorszámot kapjon, korábban két különböző év megfigyelésére volt szükség, míg manapság már tíz-húsz detektálást is fel kell mutatni.

Ezt követően tíz év áll a felfedező rendelkezésére, hogy a sorszám helyett nevet találjon „lelencének”. S bár ezek az élet szinte minden területéről kikerülhetnek, a politikusokra és katonákra százéves moratórium van. Az elmúlt csaknem másfél évben szünetelt az elnevezések elfogadása, ugyanis a hivatalos bejelentések joga szervezetet cserélt, májusban azonban újraindult a folyamat.

Magyar nevekkel csillagászati vonatkozásban egyébként sokfelé találkozhatunk – így például akad a Holdon az atomfizikus Szilárd Leóról, az aerofizika úttörőjéről, Kármán Tódorról, Neumann János matematikusról, Petzval József optikai szakemberről, de Igalról, Bakról és Egerről elnevezett kráter is. A Naphoz közeli Merkúron Bartók Béla, Jókai Mór és Liszt Ferenc nevét őrzi kráter, míg a Vénuszon többek között a híres színésznő, Jászai Margit és Orczy Emma bárónő tiszteletére nevezetek el földrajzi alakzatokat.