Krónika

Tehén rúgta lámpás miatt tört ki a chicagói tűzvész

A szörnyű tragédia következtében mintegy 250 ember vesztette életét több mint 17 400 épület égett le, és százezren váltak hajléktalanná

Bár az 1871. október 8-án felcsapott Nagy Chicagói Tűz nem a legnagyobb volt Amerika történelmében, mégis ez volt a legismertebb. A város története némileg magyarázatot ad a katasztrófára.

Tehén rúgta lámpás miatt tört ki a chicagói tűzvész
A hőség és az erős szél is hozzájárult ahhoz, hogy két nap alatt a jórészt fenyőfából ácsolt épületekből álló város csaknem teljesen leégett
Fotó: Library of Congress Prints és Photograph Division Washington

Chicago hihetetlenül gyorsan növekedett a 19. században, és ez okozta majdnem a vesztét is. A várost 1833-ban alapították, de akkor még csupán háromszázan lakták. Csaknem negyven év alatt, 1871-re viszont 334 ezerre bővült a népesség. A többség fenyőfákból épített házakban lakott, akárcsak az amerikai Közép-Nyugat és Nyugat megannyi településén. (Ez még manapság sem ritka, de csak a külvárosok ritkán lakott részein, a zsúfolt nagyvárosban már nem engedélyezik a fából készült épületeket).

A nagy tűzhöz azonban speciális időjárási körülmények is kellettek: rendkívül száraz ősz volt ekkor Amerikában, és több kisebb tűz már szeptemberben is felcsapott Chicago körül. A nagy tűz idején pedig erős, mintegy ötven kilométeres óránkénti sebességű szél fújt, ami a lángok tovaterjedését segítette elő.

A hőség és az erős szél is hozzájárult ahhoz, hogy két nap alatt a jórészt fenyőfából ácsolt épületekből álló város csaknem teljesen leégett
Fotó: Library of Congress Prints és Photograph Division Washington

Ugyanakkor a nagyváros tökéletesen felkészületlen volt egy nagyméretű katasztrófa elhárítására: mindössze kétszáz tűzoltója volt a településnek 1871-ben. A nagy katasztrófa pedig éppen akkor keletkezett, amikor a maroknyi tűzoltó pihenőre tért, minthogy akkor oltottak el egy – szerintük – kiadós tüzet.

A tűzvész hevességére jellemző, hogy a várost kettészelő Chicago-folyón átívelő fémszerkezetű hídon is átjutottak a lángok és a túlparton is pusztítani tudtak. Végül 1871. október 10-én kétnapos küzdelem után sikerült megfékezni a város egyharmadát elpusztító tüzet. A szörnyű tragédia következtében mintegy 250 ember vesztette életét több mint 17 400 épület égett le, és százezren váltak hajléktalanná.

Három teória is napvilágot látott a katasztrófa kiváltó okaként. Egy népszerű legenda szerint a tüzet Mrs. Catherine O’Leary tehene okozta, mikor felrúgott egy lámpást, amitől a pajta, majd az egész város lángokba borult. Mások szerint a tüzet a szomszéd fiúk okozták, akik a pajta mögött cigarettáztak, míg van olyan teória, miszerint egy tüzes meteor csapódott a földbe október nyolcadikán.

A nagy tűz Chicagóban 200 millió dolláros kárt okozott. Elfojtása után nyomban hozzáláttak a helyreállítási munkálatokhoz. A városba érkező Louise Sullivan és Frank Lloyd Wright építészeknek köszönhetően a munkák rohamléptékben haladtak előre, és 1880 elejére Chicago újjászületett. Az Egyesült Államokban minden október elején tűzmegelőzési hetet tartanak, amivel az 1871-es Nagy Chicagói Tűzre emlékeznek.

Japánban is megmozdult a föld


Földrengések Horvátországban, Boszniában és Pakisztánban

Legalább húsz halottja és mintegy háromszáz sérültje van az 5,7-es erősségű földrengésnek, amely csütörtök hajnalban rázta meg a délnyugat-pakisztáni Beludzsisztán tartományt. Ugyancsak földmozgástól érkeztek hírek Horvátországból, ahol 4,6-os erősségű eseményt regisztráltak. Az epicentrum a közép-dalmáciai Splittől negyven kilométerre, a boszniai határhoz közeli Trinjben volt. Csak kisebb károkról érkeztek bejelentések.

Bosznia-Hercegovinában is mozgott a föld – ott egy 4,7-es erősségű rengést észleltek, melynek epicentruma Banja Luka közelében, huszonhat kilométeres mélységben lehetett. Károkról egyelőre nincs jelentés. Erős földrengés rázta meg helyi idő szerint csütörtökön este Tokiót és a japán főváros térségét – közölte a NHK japán hírtelevízió, írja az MTI. A 6,1-es erősségű földmozgás fészke a japán meteorológiai intézet szerint Csiba és Tokió prefektúrák határán volt, mintegy nyolcvan kilométeres mélységben. Károkról nem érkezett jelentés (LMA)

Kapcsolódó írásaink

Fellázadt a természet

ĀTörökországban árvíz pusztít, Dél-Európában hőség tombol – Oroszországban ég a tajga, a Krímben vihar okoz károkat