Maria Ressa és Dmitrij Muratov kapta az idei Nobel-békedíjat

A bizottság indoklása szerint Ressa és Muratov a „demokrácia és a tartós béke előfeltételének tekinthető véleménynyilvánítás szabadságáért” folytatott erőfeszítéséért kapta meg a kitüntetést.

Maria Ressa és Dmitrij Muratov minden olyan újságírót képvisel, aki ezért az eszményért küzd egy olyan világban, ahol a demokrácia és a sajtószabadság egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül - mondta Berit Reiss-Andersen, a Nobel-békedíjat odaítélő bizottság elnöke. Hozzátette, hogy „a szabad, független és tényalapú újságírásnak az a célja, hogy védelmet nyújtson a hatalommal való visszaéléssel, a hazugságokkal és a háborús propagandával szemben”.

Maria Ressa 2012-ben társalapítója volt a Rappler kormánykritikus oknyomozó hírportálnak, amelynek munkáját jelenleg is vezeti. A Rappler rendszeresen bírálta Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök kijelentéseit és véres drogellenes háborúját. A bizottság méltatása szerint Ressa a véleménynyilvánítás szabadságának rettenthetetlen védelmezője.

A Ressa által irányított Rappler hírportál rendszeresen foglalkozik azzal is, hogy a közösségi médiát hogyan használják fel álhírek terjesztésére, az ellenfelek zaklatására és a közbeszéd manipulálására.

A hatóságok az utóbbi években több alkalommal őrizetbe vették Maria Ressát, míg a Time magazin 2018-ban az év egyik emberének választotta.

Dmitrij Muratov a Novaja Gazeta című független orosz lap alapítója és 24 éve főszerkesztője. Az újság egyike a kevés rendszerkritikus és független orosz médiumoknak.

A lap korrupciós ügyekre, rendőri brutalitásra, törvénytelen őrizetbe vételekre, választási csalásokra derített fényt. Tevékenységükért súlyos árat fizettek: az utóbbi években hat újságírójuk lett gyilkosság áldozata, köztük a Kreml csecsenföldi politikáját bíráló Anna Politkovszkaja, akit csaknem napra pontosan 15 évvel ezelőtt öltek meg Moszkvában saját otthonának lépcsőházában.

A gyilkosságok és a fenyegetések ellenére Muratov nem volt hajlandó feladni lapja függetlenségét, és következetesen kiállt az újságírói munka szabadság mellett - írták. A Novaja Gazeta a tényeken alapuló szakmai tevékenysége és integritása miatt fontos információforrásnak számít számos olyan oroszországi társadalmi kérdésben, amelyekkel más médiumok csak ritkán foglalkoznak - indokolta döntését a norvég bizottság.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át.

Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, vélhetőleg ezért rendelkezett így a feltaláló, de végakaratában nem indokolta döntését. A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét.

A díj 10 millió svéd korona (355 millió forint) pénzbeli jutalommal és egy aranyéremmel jár, amelyet december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adnak át.

A díjat 1901 óta 102. alkalommal osztották ki, 19 évben (1914-1916, 1918, 1923, 1924, 1928, 1932, 1939-1943, 1948, 1955-1956, 1966-1967 és 1972) nem talált gazdára. A Nobel-békedíjat eddig 137 kitüntetettnek ítélték oda, 109 személynek és 25 szervezetnek, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) pedig kétszer is megkapta, 109 személy (91 férfi és 18 nő) és 25 szervezet a Nobel-békedíj kitüntetettje. (Érdekesség, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát alapító Henry Dunant 1901-ben elsőként kapta meg a Nobel-békedíjat.) A kitüntetést 69 alkalommal kapta egy díjazott, 31-szor ketten, két esetben hárman kapták megosztva. Legfiatalabban a 2014-ben, 17 éves korában kitüntetett pakisztáni diáklány, Malala Juszafzai (ő a mindenkori legfiatalabb Nobel-díjas is), legidősebben, 87 évesen a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblat részesült a kitüntetésben, 1995-ben.

A Nobel-békedíjat egy alkalommal, 1961-ben már halála után ítélték oda Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárnak (Nobel-díj 1974 óta nem adható posztumusz). Visszautasításra is csak egy példa van: 1973-ban a vietnami békeszerződés megkötéséért a vietnami Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta a kitüntetést, amelyet a vietnami politikus nem vett át. A díj odaítélésekor hárman voltak letartóztatásban: 1935-ben a német Carl von Ossietzky, 1991-ben a mianmari Aung Szan Szú Kji és 2010-ben a kínai Liu Hsziao-po.

Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben Nobel-békedíjjal is elismerték, ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését egyedül kapta. A Nobel-békedíjasok között egy szent van: Kalkuttai Teréz anya, akit 1979-ben a szegények, nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért tüntettek ki, s akit 2016-ban avatott szentté Ferenc pápa.

A díj történetében a legtöbb, 91 jelölést a nők jogaiért küzdő amerikai Jane Addams kapta, az elsőt 1916-ban, a díjat végül 1931-ben vehette át. Ezzel szemben az amerikai Emily Greene Balch (Jane Addams munkatársa), az első világháború után hontalanul maradtak érdekében fáradozó Fridtjof Nansen norvég sarkkutató és Theodore Roosevelt amerikai elnök első jelölésük után azonnal megkapták a Nobel-békedíjat.