Krónika

Magyarország önellátó lehet oltóanyagokból

A Fidesz-kabinet már 2017-ben döntést hozott az új nemzeti oltóanyaggyár építéséről, a koronavírus-járvány pedig igazolta annak szükségességét; Magyarország önellátó lehet oltóanyagokból - hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára egy szerdai cikkben.

Magyarország önellátó lehet oltóanyagokból
Nem lehet még tudni, meddig és milyen formában marad velünk a koronavírus, oltóanyagra ugyanakkor a jövőben is szükség lehet, akár az új variánsok ellen, akár a felnövekvő generációk számára
Fotó: MTI/Bús Csaba

A Magyar Demokratának nyilatkozva György László közölte, nem lehet még tudni, meddig és milyen formában marad velünk a koronavírus, oltóanyagra ugyanakkor a jövőben is szükség lehet, akár az új variánsok ellen, akár a felnövekvő generációk számára.

Az államtitkár felidézte, hogy a nemzeti oltóanyaggyár tervezése már 2017-ben megkezdődött. „A döntést a patrióta szemléletmód alapozta meg, ami 2010 óta jellemzi a magyar gazdaságpolitikát” - fogalmazott. Ennek lényege - folytatta - bizonyos területeken az önellátás, ami különösen válsághelyzetben fontos.

„Az elmúlt egy év is megmutatta, hogy enélkül mennyire kiszolgáltatott és sérülékeny tud lenni egy ország, gyakorlatilag élet-halál harc folyt maszkokért, lélegeztetőgépekért, fertőtlenítőszerekért. Ezekből mi, magyarok elegendő kapacitást építettünk ki az elmúlt évben” - mutatott rá.

György László szerint a neoliberális gazdaságpolitika következménye, hogy az országban száz éven át jól működő, számottevő vakcinagyártás megszűnt, az ezzel kapcsolatos tudásunk, képességeink elvesztek.

Ennek részleteiről elmondta: miután a korábbi kormányok külföldi cégeknek adták el a magyar iparvállalatokat, „hamar kiderült”, hogy a vevők nem minden esetben a cégek fejlesztésében voltak érdekeltek, hanem a gyártókapacitások megszüntetésével szereztek maguknak piacot. „Látjuk, hogy külföldön védik a nemzeti vállalatokat, illetve a termelés elsődleges célja először a saját piac kiszolgálása, és csak utána következnek a többiek” - fogalmazott.

Szólt arról, hogy a magyar fél szívesen együttműködik a nemzetközi szereplőkkel, „ha azt látjuk, hogy know how-t telepítenek ide, hogy a jelenlétük révén fejlődnek az egyetemek, és a magyar munkavállalók magasabb bért vihetnek haza”.

A Magyar Demokrata cikke szerint a magyar vakcinagyártást a világ öt legjobbja között tartották számon a két világháború között, és jelentős kapacitások voltak még a hatvanas években is, mindezt a privatizáló kormányok „elherdálták”.

A hetilap beszámolt arról is, hogy az oltóanyaggyár létrehozásának feladatát a Debreceni Egyetem (DE) kapta meg négy évvel ezelőtt. A városban hagyományosan jelen van a gyógyszeripar, az egyetemi háttér pedig lehetőséget nyújt a kutatás-fejlesztéshez és a képzéshez is. A tervek szerint minden, Magyarországon használatos oltóanyagot ott fognak majd gyártani, illetve fontos elvárás, hogy a termékek a nemzetközi piacon is versenyképesek legyenek.

Palkovics László innovációs és technológiai minisztert idézve kitértek arra, hogy a beruházások teljes költsége várhatóan 55 milliárd forint lesz, ezen belül a koronavírus elleni vakcina gyártóegysége 6,7-7 milliárd forintba kerül majd. A gyártás várhatóan 2022 első felében kezdődik meg, a védőoltások szélesebb spektrumát gyártó üzem 2025-ig készül el.

Kapcsolódó írásaink