Krónika

Áder János: Telepítsenek fasorokat az utak, vasutak mentén

Áder János szerint a hazai szén-dioxid-elnyelő kapacitás növelése érdekében gyarapítani kell az erdősített területek nagyságát, erre jó módszer lehet a fasorok telepítése az utak, vasutak mentén.

Áder János: Telepítsenek fasorokat az utak, vasutak mentén
Áder János köztársasági elnök részt vesz a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság online innovációs fórumán a Sándor-palotában 2021. április 19-én
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A köztársasági elnök a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság (MAÚT) csütörtöki online innovációs fórumán kifejtette: a fásítás természetesen nem történhet a legjobb mezőgazdasági területeken, de jó eszköz erre fasorokat telepíteni az utak, autópályák, vasutak mentén.

Az összesített adatok szerint az utaknál a fásítottság magyarországi átlaga valamivel 28 százalék feletti, a vasutaknál a fásítottság 16-17 százalékos. A számítások szerint ezeknek az arányoknak a növelésével mintegy 40 ezer hektárnyi terület lehet fásítható - ismertette a köztársasági elnök.

A 40 ezer hektár új fásított terület elnyelő kapacitása 400 ezer tonna lenne évente - mondta, megemlítve az út menti fasorok kedvező hatását a kerékpáros turizmusra, a légszennyezés csökkentésére és a biodiverzitásra is.

Kiemelte azt is, hogy jelentős technológiaváltásra van szükség a közlekedésben, különben a 2050-re tervezett klímasemlegességi cél, és ezen belül a közlekedésre vonatkozó kibocsátás-csökkentési cél nem érhető el.

Áder János emlékeztetett, hogy az Országgyűlés döntése alapján Magyarország 2050-re klímasemleges lesz. Ismertette: a 2018-as adatok szerint csaknem 64 millió tonna volt az ország szén-dioxid-kibocsátása, ugyanakkor a különböző elnyelők - fák, vizek, talaj, gyepek - teljes elnyelő kapacitása 5,4 millió tonna. Az egyensúly eléréséhez jelentősen, több mint 90 százalékkal csökkenteni kell a kibocsátást, másrészt körülbelül 30 százalékkal növelni kell az elnyelők kapacitását.

Áder János felhívta a figyelmet: a teljes magyarországi károsanyag-kibocsátás mintegy 20 százaléka a közlekedésből származik, a feladat az, hogy 2050-re ez a kibocsátás nullára csökkenjen.

A köztársasági elnök jelezte, hogy az elmúlt kilenc évben jelentősen nőtt a motorizáció, több mint 800 ezer új gépkocsi állt forgalomba Magyarországon. Ha a tendencia folytatódik, az a kibocsátás további jelentős növekedésével jár - tette hozzá.

Áder János köztársasági elnök előadást tart Utak és vasutak a klímasemleges Magyarországért címmel a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság online innovációs fórumán a Sándor-palotában 2021. április 19-én
Áder János köztársasági elnök előadást tart Utak és vasutak a klímasemleges Magyarországért címmel a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság online innovációs fórumán a Sándor-palotában 2021. április 19-én
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A közlekedési és a szállítási szektorban szükséges kibocsátás-csökkentési lépték túlmutat azon, amit a motorok hatékonyságának növelésével, az égési folyamatok optimalizálásával és a gépjárművek fogyasztásának csökkentésével el lehet érni - indokolta a technológiaváltás szükségességét Áder János.

A köztársasági elnök szerint lehetséges a technológiaváltás. Példaként felidézte, hogy 30 évvel ezelőtt keleti gyártású, erősen környezetszennyező autók futottak a hazai utakon, de ezeket ma már nem látni.

A 30 évvel ezelőtti váltás ráadásul piaci alapon történt, míg a most előttünk álló váltás állami ösztönzők és európai uniós plusz források bevonásával valósulhat meg - tette hozzá.

Áder János előadásában ezeknek a szempontoknak a megfontolását kérte az út- és vasútfejlesztéssel foglalkozó szakemberektől.
 

Kapcsolódó írásaink

Készülnek az új buszok az Ikarus Ipari Parkban

ĀElkezdődött a Székesfehérvár–Börgönd repülőtér fejlesztésének tervezése, a légikikötőben sport- és üzleti célú kisrepülőtér valósul meg, és ipari parki terület létesül