Krónika

A holokauszt magyarországi áldozataira emlékezik az ország

A holokauszt magyarországi áldozataira emlékezik ma az ország. A koronavírus-járvány miatt a központi programokat idén is az online térben tartják meg.

A holokauszt magyarországi áldozataira emlékezik az ország
A Holokauszt Emlékközpont honlapján a vészkorszak idejéből származó tárgyak és fényképek felhasználásával összeállított online kiállítást lehet megtekinteni
Fotó: Holokauszt Emlékközpont

A Nemzeti ünnepek és emléknapok, valamint a budapesti Holokauszt Emlékközpont Facebook-csatornáin holokauszt-túlélők, közéleti szereplők, diplomaták bevonásával készült kisfilmeket és fotókat tesznek közzé.

Délután 4 órakor az emlékközpont Facebook-oldalán és az emléknapok YouTube-csatornáján gyászimát közvetítenek.

A Holokauszt Emlékközpont honlapján a vészkorszak idejéből származó tárgyak és fényképek felhasználásával összeállított online kiállítást lehet megtekinteni.

A központi rendezvényekhez kapcsolódóan a hét elejétől a holokauszttal kapcsolatos filmeket tesznek közzé a Nemzeti ünnepek és emléknapok YouTube-csatornáján.

Szintén hétfőtől péntekig a Holokauszt Emlékközpontban oktatási témahetet tartanak. Ma délelőtt 10 órakor az intézményben rendhagyó történelemóra lesz: „embert próbáló idők túlélési stratégiáiról” hallhatnak a részvevők egy rendkívüli könyv és dokumentum kapcsán.

Este 7 órakor szintén online formában a Budapesti Operettszínház az Anne Frank naplója című mono-operát közvetíti.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját 2001 óta minden évben április 16-án tartják, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.


Heisler: A hatalmat mindig kontrollálni kell

A holokauszt tanulsága, hogy a hatalomban soha nem szabad feltétel nélkül megbízni, azt mindig kontrollálni kell - mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján Budapesten.

A Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség közös, a Dohány utcai zsinagóga kertjében tartott, szűk körű - online is közvetített - megemlékezésen Heisler András a történelem különös tragédiájának nevezte, hogy a vészkorszak idején Magyarországról 430 ezer embert „néven nevezhető ellenállás nélkül lehetett bevagonírozni”.

„A megkülönböztetett, megalázott, majd kirabolt tömegek jogkövető állampolgárokként, a magyar hatóságok által hozott intézkedéseket tudomásul véve szálltak be a vagonokba”, abban a tudatban, hogy külföldi munkára vezénylik őket.

Tudomásul vették a hatóság rendelkezéseit, a hatalom intézkedéseit, és csak Auschwitzban szembesültek a valósággal - tette hozzá.

A Mazsihisz elnöke úgy fogalmazott: „Örök tanulság ez, nemcsak a zsidóknak, de talán az egész emberiségnek: a hatalomban soha nem szabad feltétel nélkül megbízni, azt mindig kontrollálni kell. Ahol ez a kontroll hiányzik, ott a történelmi tragédiák kockázata, mint parlagfű a mezőn, csak egyre nő.”

Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija arról beszélt, azokra emlékezünk, akiket a vészkorszak után született generáció nem ismer. „Mi csak történeteket hallottunk arról, hogy miért nincsenek nagyszüleik, hogy a családi asztalt miért olyan kevesen üljük körül egy-egy ünnepen”.

Csak nevek és történetek vannak, amelyekhez nem társulnak arcok és emlékek. Az egyetlen, ami „összeköt velük valamennyiünket, akik itt vagyunk”, az, hogy „zsidók vagyunk”.

Kitért arra is: az emléknapon, az áldozatok siratása mellett azt is „gondoljuk el, hogy milyen szerencsések is vagyunk”. Szerencsések azok, akik túlélték a túlélhetetlent, és „szerencsések vagyunk mi, hogy a szüleink túlélték a túlélhetetlent”.

Ezért a megemlékezésen elhangzó kádis nemcsak könyörgés, hogy „meggyilkolt szeretteink lelkét mind magasabbra emeljék az égi szférákban”, hanem hálaadás, amiért „rajtunk, ma élő zsidókon megnyilvánul az isteni kegyelem, hogy itt vagyunk, itt lehetünk, és gyermekeink, unokáink, távoli leszármazottaink is itt maradnak”.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete angol nyelvű beszédében azt mondta, hogy gyászolnak, emlékeznek. Nem csupán ismerős emberekre, hanem olyanokra is, akikről semmit sem lehet tudni, mert az egész családjukkal együtt megölték őket.

ONLINE PROGRAMSOROZATTAL EMLÉKEZIK AZ ÁLDOZATOKRA AZ ÉLET MENETE ALAPÍTVÁNY

Többnapos online programsorozattal, virtuális tárlatvezetéssel, sétával és emlékműavatással emlékezik idén a holokauszt áldozataira és az embermentőkre az Élet Menete Alapítvány.

Az alapítvány közleménye szerint péntek este teszik közzé az alapítvány Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján a Vagon című tárlatvezető kisfilmet. Az alapítvány utazó vagonkiállítása évek óta járja az országot, hogy minél több embernek bemutassa a magyar zsidóság és a holokauszt történetét. A koronavírus-járvány kitörése óta nem tudja betölteni fő funkcióját, ezért az alapítvány elkészítette a kiállítás digitális verzióját.

Április 19-én a varsói gettólázadás emlékére Térkép e táj című virtuális sétasorozatuk keretében Varsóba látogatnak, ahol a varsói gettó mindennapi életének és az 1943-as varsói gettófelkelésnek a helyszíneit mutatják be és eseményeit idézik fel.

Április 25-én, az aznapra tervezett, de a járvány miatt nem megtartható budapesti Élet menete felvonulás helyett Zoom-előadást tartanak az embermentőkről, majd bemutatják az Embernek maradni című vándorkiállításukat.

A programsorozat zárása Kelemen Zénó szobrászművész Embermentők című, Budapest XIII. kerületében felállított emlékművének virtuális avató ünnepsége lesz.

Valamennyi eseményre az Élet Menete Alapítvány közösségi oldalán lehet regisztrálni.

A programsorozat részeként jelent meg a Nevem Selma című könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában. A könyv a 98 éves holokauszt-túlélő, Selma van de Perre önéletrajzi írása gyermekkoráról, a holland ellenállási mozgalomban való részvételéről és fogságáról a ravensbrücki koncentrációs táborban - tették hozzá.