Krónika
Erőszakba csapott át a korlátozások elleni tüntetés Romániában
Kövekkel, üvegekkel dobálták a csendőröket, Pitesti-ben magyarellenes rigmusokat skandáltak
Vasárnap este lépett hatályba Romániában az a kormányhatározat, amely két órával növeli az éjszakai kijárási tilalom időtartamát, illetve csökkenti az üzletek nyitvatartási idejét azokon a településeken, ahol magas a fertőzési ráta.
Már hétfőre virradóra is tüntetések alakultak ki több településen. Hétfő délutánra pedig a nacionalista, vírustagadó szólamokat hangoztató ellenzéki párt Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) hirdetett demonstrációt az ország valamennyi megyeszékhelyén, a bukaresti tüntetésen pedig a párt vezetői is részt vettek.
Az alapvetően kormányellenes demonstrációkon sok helyütt az AUR megmozdulásain korábban is rendszeresen jelen lévő futballszurkolók voltak a hangadók. Az ország több városában a palesztin származású Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár lemondását követelték, máshol antiszemita rigmusokat kiabáltak, Pitesti-ben pedig a magyarok ellen fordultak, és a tüntetők a romániai lelátókon időnként felcsendülő, „Kifelé a magyarokkal az országból” rigmust skandálták.
Az MTI jelentése szerint kedd hajnalban Bukarestben már több ezren tüntettek, mintegy háromszázan kövekkel, üvegekkel dobálták meg a rendfenntartókat, kirakatokat törtek be, szemeteskukákat, padokat rongáltak meg. Klaus Iohannis államfő elítélte a tüntetéseken megnyilvánult erőszakot és idegengyűlöletet.
Hetven településen voltak utcai megmozdulások, amelyek nyomán a szervezőknek és résztvevőknek 650 bírságot róttak ki 400 ezer lejt (körülbelül 29,5 millió forint) meghaladó értékben. Bukarestben 188 személyt állítottak elő. Szörényváron, Galacon és Brailán is voltak erőszakos megnyilvánulások, több csendőr könnyebben megsérült - írta a Maszol.ro. Az országban keddre 6204 új fertőzöttet regisztráltak, és elhunyt 175 beteg, így a halálos áldozatok száma már meghaladta a 23 400-at.
Szlovénia pénzbírsággal bünteti azokat az állampolgárait, akik vörös besorolású országba utaznak. Magyarország, Ausztria, Olaszország és Horvátország is ide tartozik. A rendelet óriási felháborodást váltott ki az országban, ugyanis sok szlovénnek Horvátországban van ingatlanja vagy hajója. Petíciót is indítottak, Az országban holnaptól teljes zárlat van. Keddre 1080 új fertőzöttet regisztráltak, és tizenhatan hunytak el.
Eközben fontos mérföldkőhöz érkezett a nyugat-balkáni országok közül Koszovó, ugyanis a térségben utolsóként oda is megérkezett az első vakcinaszállítmány a COVAX-programon keresztül.
Negatív tesztet kell felmutatni a német reptereken
Hatósági tesztellenőrzés a frankfurti reptéren. A légitársaságok csak negatív teszteredménnyel rendelkező utasokat engedhetnek a Németországba induló gépek fedélzetére. A tesztet legkésőbb az indulás előtt 48 órával kell elkészíteni. Az eredményt papíron vagy digitális formában kell rögzíteni német, angol vagy francia nyelven.
A rendelkezés előzménye, hogy a helyi korlátozások lazítása révén ismét tízezrek utaznak a németek egyik legkedveltebb üdülőhelyére, a Spanyolországhoz tartozó, földközi-tengeri Baleár-szigetekre, például Mallorcára, miközben a németországi szálláshelyek nem fogadhatnak üdülővendégeket.
(PS)
Vizsgálat élesben
Magas védelem az első dózis után az mRNS-oltásoknál
Első alkalommal készült élesben – vagyis nem laboratóriumi körülmények között – vizsgálat a Pfizer–BioNTech, illetve a Moderna vakcinájának hatékonyságáról – írta a CNN. Az amerikai betegségmegelőzési és járványvédelmi központ (CDC) jelentése négyezer beoltott egészségügyi dolgozó nyomon követésén alapul. Eredményeik szerint a két – mRNS-technológián alapuló – oltóanyag legalább tizennégy nappal az első dózis beadását követően nyolcvan százalékban alakított ki védettséget, míg a második adag után a beoltott emberek kilencven százaléka produkált negatív tesztet.
A klinikai vizsgálatok hasonló eredményre jutottak, de az ilyenfajta kutatások azért különösen fontosak, mert megmutatják, milyen hatékonyan működnek a vakcinák élesben, olyan embereknél, akik munkájuk során nagyszámú Covid–19-beteggel érintkeznek. Ezek az adatok azt jelzik a szakértők szerint, hogy a két vakcina nemcsak a súlyos lefolyású megbetegedéseket előzi meg, de csökkenti a vírus átadásának esélyeit is. (VB)
További vizsgálatot sürget a WHO főigazgatója
Köztes állatról kerülhetett az emberre a kórokozó
Elkészült az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése a koronavírus eredetéről. A 120 oldalas dokumetumot kínai szakértők és a WHO Vuhanban járt kutatói közösen készítették. Mind a négy, korábban már ismert hipotézis érvényben maradt. Az első és a legvalószínűbb hogy a vírus denevérről egy közvetítő fajon keresztül terjedt át az emberre. A szóba jöhető állatok között szerepel a házimacska, a nyúl, a nyérc, illetve a tobzoska és pézsma borznyest.
A második, hogy közvetlenül a denevérről jutott az emberre, a harmadik hogy fagyasztott élelmiszeren át történt a fertőzés, a negyedik, hogy laboratóriumból szökött meg a vírus. Utóbbi a szakértők szerint rendkívül valószínűtlen. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz a WHO főigazgatója szerint a laborfeltevés további vizsgálatot igényel, és akár újabb szakértőket küldene Vuhanba. Emellett bírálta Kínát, amiért korlátozta a nemzetközi szakértők hozzáférését az elsődleges adatokhoz. Az első Covid-19-fertőzötteket a közép-kínai Vuhanból jelentették 2019 végén.
(PS)
Bécsben tovább tart a zárlat
Ausztria egymillió adag orosz vakcinát vásárolhat
Sebastian Kurz osztrák kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök még februárban tárgyalt egy esetleges osztrák vásárlásról
a Szputnyik V oltóanyagból. Kurz hivatala tegnap közölte, bizalmi megállapodást írtak alá Oroszországgal az oltóanyag dokumentumai beküldésének menetéről. Áprilisban 300 ezer, májusban 500 ezer és június elején 200 ezer adag Szputnyik V érkezne az országba, de döntés még nem született a vásárlásról. A kancellár hangsúlyozta, nem szabad geopolitikai kérdésként tekinteni a vakcinára, az egyetlen dolog, ami számít, hogy hatékony és biztonságos legyen.
Egyébként a kórházak intenzív kapacitásának fenyegető túlterheltsége miatt Bécsben április 11-éig meghosszabbítják az eredetileg hatnaposra tervezett, húsvéti zárlatot – jelentette be Michael Ludwig polgármester. Nagycsütörtökön – az alapvető szükségleti cikkeket árusító boltok és gyógyszertárak kivételével – újra bezárnak az üzletek, a fodrászatok, kozmetikák és masszázsszalonok.
(FP)
