Krónika
Egyre süllyed az Észak-Alföld
A Vaskapu gátjai nem követik a mozgást, így a víz nem tud a korábbi ütemben távozni
A tektonikai mozgás, magyarán a földkéreg emelkedése és/vagy süllyedése nemcsak a Föld nagy földrengés-kockázatú térségeiben figyelhető meg, hanem nálunk is – mondta lapunknak Kovács István geológus. A szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy a Geodézia Zrt. nemrég közölte, az Alföld északi része akár tíz centimétert is süllyedhetett az elmúlt évtizedekben, miközben az Északi-középhegység emelkedett. Mint olvasható, bár a nagy területű mozgások közvetlenül nem érezhetőek, árvízi szempontból a jelenség fontos, mert így lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása.
A vállalat közleményében a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét, Bucsis Györgyöt idézve azt írta, például Debrecen és környéke kilenc-tíz centiméterrel van alacsonyabban ma, mint az 1970-es években, amikor az Egységes Országos Magassági Alapponthálózatot (EOMA) kimérték. Az EOMA újramérése 2007-ben elkezdődött ugyan, ám a tizenegy fő körből, pénzhiány miatt, csak háromra terjedt ki.
Árvízvédelmi szempontból ezek a mozgások már jelentősnek mondhatók – véli Nagy István, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgatója. Ez ugyanis azt jelenti, hogy miközben a Kárpátokból hóolvadáskor vagy nagy esőzések idején levonuló árhullám felgyorsulva ér le az Alföldre, addig e rész medence jellege a korábbinál veszélyesebb helyzetet alakít ki, hiszen lassul a víz levonulása. A nagy kiterjedésű tektonikai mozgásokkal nem az a baj, hogy süllyednek a gátak, hiszen velük együtt süllyed a meder is, hanem az, hogy a Vaskapu gátjai már nem süllyednek együtt az Alfölddel – fogalmazott.
Ez pedig azt jelenti, hogy a víz nem tud a korábbival megegyező ütemben távozni, jobban érvényesül a Vaskapu visszaduzzasztó hatása – mondta a szakember. Rendkívül fontos, hogy a tektonikai mozgásokról világos képünk legyen, nemcsak Magyarországról, hanem a szomszédos országokból is, hiszen a feltárt mozgások száz évre előrevetítve már jelentősnek mondhatók. Busics György szerint a magassági alapponthálózat újramérése fontos az autópályák, de különösen a hidak építésénél is.