Az utolsó remény a klónozás

A globális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések miatt az élőhelyek megóvása és a biodiverzitás megőrzése is egyre nagyobb hangsúlyt kap – mondta lapunknak Kánai András jövőkutató. A szakembert annak a hírnek a kapcsán kérdeztük, hogy az Associated Press jelentése szerint az egyesült államokbeli Wyoming államban tudósok klónoztak egy fekete lábú görényt.

A műveletre egy több mint harminc évvel ezelőtt elpusztult állat DNS-mintájának segítségével került sor. A még tavaly született „új” állatot Elizabeth Ann-nek nevezték el, és kitűnő egészségnek örvend. „Szülője” még 1988-ban, a klónozás hőskorában pusztult el. Tetemét gondozói lefagyasztották abban a reményben, hogy a DNS-technológia fejlődésével egyszer majd visszahozhatók lesznek a már kihalt állatfajok. A fekete lábú görény ugyanis már akkor is a kihalás szélén állt.

Kánai András kijelentette, például Új-Zélandon egy kakapó nevű, rendkívül ritka és röpképtelen madarat igyekeznek hagyományos módon megmenteni a kipusztulástól, de az igazi, utolsó és valódi mentsvárat a genetika jelentheti. Több mint két évtizeddel az első állat, Dolly klónozása után már bonyolultabb eljárásokra is képesek vagyunk, ahogy most, amikor egy, már halott példány lefagyasztott sejtjeit használjuk fel azért, hogy egy fajt megmentsünk a kihalástól – mutatott rá a kutató.

A nyilvánvaló szenzáción túl nagy kérdés, hogy a technológia mikor lép át a fogyasztói kategóriába, vagyis mikor lehet majd például halott kedvenceinket klónoztatni – vetette fel Kánai András. Szerinte minden egyes sikeres állatklónozási híradás után felvetődik az újabb kérdés, azaz hogy mikor kerül sorra az ember, illetve sorra kerüljön-e, tényleg ezt akarjuk-e. Emiatt a klónozás azok közé az élettudományi eszközök, eljárások közé tartozik, amelyeknél a kivitelezhetőség és az etika kérdése kéz a kézben jár – állapította meg.

Hozzátette, ahogy haladunk előre, egyre több tudományos invenciónak lesz majd etikai, erkölcsi vetülete. A hír kapcsán érdemes felidézni, hogy néhány napja az eddigi legrégebbi DNS-minta sikeres szekvenálását is bejelentették Stockholmban. Az állat egy gyapjas mamut, míg maga a lelet egymillió éves. Ennyire régi DNS-minta fennmaradása és sikeres szekvenálása eddig csak elvi lehetőségnek tűnt.