Krónika

Összeomolhat a kórházi ellátás Csehországban

Tovább szigorít a cseh kormány, az olaszok húsvétra sem számíthatnak enyhítésre, Lengyelország csak az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett oltást fogadja el

Bár egyre több országban oltanak, nem enged a szorításból a koronavírus-járvány Európában.

Összeomolhat a kórházi ellátás Csehországban
A cseh kórházak teljesítőképességük határán vannak
Fotó: AFP/Michal Cizek

Az eddigi legszigorúbb korlátozások bevezetését tervezi a cseh kormány. A helyi sajtóban csütörtök reggel megjelent értesülések szerint az élelmiszerboltokon, drogériákon és gyógyszertárakon kívül bezárnák az összes üzletet, a szolgáltatásokat, az iskolákat, és jelentősen korlátoznák a lakosság szabad mozgását. Jan Hamácek kormányfőhelyettes, belügyminiszter a közszolgálati hírtelevíziónak megerősítette: a kormány kérni fogja a parlamenttől, hogy a szombaton éjfélkor lejáró szükségállapotot további egy hónappal hosszabbítsa meg.

Jan Blatny egészségügyi miniszter elismerte, hogy a cseh kórházak teljesítőképességük határán vannak. A járványhelyzet további romlása a következő hetekben a kórházi ellátás összeomlását vonhatja maga után. Megerősítette, hogy a speciális covidos és az intenzív osztályok ágykapacitása is gyakorlatilag felső határához érkezett. Szerdán az ágyak csak mintegy tizenöt százaléka volt szabad.

A kórházak többsége az akut esetek kezelésén kívül gyakorlatilag már minden más szolgáltatást leállított. A legfőbb problémát az egészségügyi személyzet leterheltsége jelenti.

Csehországban szerdán 13 657 új igazolt koronavírus-fertőzést mutattak ki a szűrések. A kórházakban hétezer covidos beteg fekszik, közülük 1400 állapota súlyos.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások meghosszabbítását jelentette be legalább április 6-ig az olasz egészségügyi miniszter. Roberto Speranza egészségügyi miniszter a parlamentben jelentette be a hatályos korlátozó intézkedések fenntartását húsvét utánig. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy semmilyen enyhítés nem lehetséges a vírusmutációk erőteljes terjedése miatt, amely a számítások szerint március közepe felé éri el tetőzését.

Néhány nappal ezelőtt otthonmaradásra, a találkozások lehető legnagyobb mértékű csökkentésére szólította fel az olasz lakosságot a koronavírus-mutációk erőteljes terjedése miatt a Közegészségügyi Hivatal (ISS). A korábbi enyhítések után az ország több mint fele ismét kiemelten vagy közepesen veszélyes térségnek számít. Vörös, vagyis lezárt régió Umbria és Bolzano városa marad. Narancssárga besorolást kap Campania, Molise, Emilia Romagna, Abruzzo, Toszkána, Liguria és Trento. Utóbbiakban csak engedéllyel lehet elhagyni a városok, települések területét, és napközben sem nyithat meg a vendéglátás.

Szombattól csak azok léphetnek karantén nélkül Lengyelország területére, akiket az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett vakcinával oltottak, illetve ma­ximum 48 órás negatív PCR tesztje van Akinek ilyen nincs, arra tizennégy napos karantén vár. Az Euró­pai Gyógyszerügynökség (EMA) eddig csak a Pfizer-BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca vakcináját engedélyezte – vagyis ha valakit például a Szputnyik V, illetve a Sinopharm oltóanyagával oltottak be, azt Lengyelország nem tekinti beoltottnak, vagyis karanténra kényszerül.

Nem várták ki sorukat


Vakcinabotrány Peruban: kormánytagok oltatták be magukat soron kívül

Sorra pattannak ki a botrányok a világ különböző országaiban a soron kívül felvett oltások miatt. Az egyik legnagyobb botrány Peruban tört ki – írja a Ripost. Február közepén ugyanis kiderült, hogy az ország korábbi elnöke, Martin Vizcarra és felesége már 2020. októberében felvette a kínai oltást. Az elnök akkor azzal védekezett: feleségével önkéntesként vettek csupán részt a Sinopharm klinikai vizsgálatában. Később azonban kiderült másokat is beoltottak soron kívül, köztük az elnök többi családtagját, a még regnáló egészségügyi minisztert és a külügyminisztert valamint további kormánytagokat, tisztségviselőket. A soron kívül beoltottak 25 százaléka állami munkavállaló volt.

A botrány nyomán Pilar Mazetti egészségügyi miniszter és Elisabeth Astet külügyminiszter is lemondott. Ellenük – és a volt miniszterelnök ellen – eljárás is indult. De nemcsak Peruban, Argentínában is lemondásra kényszerült a egészségügyi miniszter mert kiderült, hogy barátainak soron kívül biztosított koronavírus elleni oltást.
(FP)

Biztatók az antitestvizsgálatok is

Már az első dózis után nagy hatékonysággal véd a Pfizer-vakcina

Izraelben csaknem hatszázezer embernek adták már be a Pfizer–BioNTech oltóanyagát, és bizonyítást nyert, hogy a vakcina az első adag után 62, míg a második dózis után 94 százalékos valószínűséggel védi meg az embert a súlyos megbetegedéstől. A haláltól pedig az első adag beadása után két-három héttel 72 százalékos biztonsággal véd. Ezek igazak mind a hetven éven felüliekre, mind a fiatalabbakra – derül ki egy izraeli, nagy mintán végzett kutatásból. Két amerikai orvos az AP hírügynökségnek azt mondta: az eredmények biztatók abból a szempontból is, hogy a második adag oltás beadható akár három hétnél később is, amint ezzel Nagy-Britanniában már kísérleteznek. Illetve nagyobb a valószínűsége annak, hogy elég egy adag is azoknak, akik már átestek a betegségen (ezzel Franciaországban kísérleteznek). Időközben már az antitestvizsgálatok is jelzik a Pfizer-oltás hatékonyságát. Az Imperial College London egyetem felmérései szerint két dózis után az önkéntesek átlagosan 91 százalékának szervezetében voltak kimutathatók az antitestek.
(PS)

A Worldometers adatai szerint világszerte már meghaladta a 113 milliót a fertőzöttek száma, több mint 2,5 millióan elhunytak, 88,9 millióan pedig meggyógyultak.

Kapcsolódó írásaink