Újabb dizájnerdrogok kerültek tiltólistára

Az államtitkár posztjában emlékeztetett: az új pszichoaktív anyagok jegyzékét 2012-ben alkotta meg a kormány válaszul a kábítószerpiacon végbemenő változásokra. Az elmúlt évtized eleje óta ugyanis a hagyományos, az orvosok és a hatóságok előtt jól ismert szerek mellett egyre nagyobb mennyiségben jelentek meg Európa utcáin új szintetikus bódító anyagok.

A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) legfrissebb jelentése szerint az elmúlt három évben hetente átlagosan egy új szert - 2019-ben például összesen 53-at - mutattak ki első alkalommal Európában.

Ezek az úgynevezett dizájnerdrogok arról kapták a nevüket, hogy előállítóik a vegyületek apróbb módosítgatásaival, „átszerkesztésével” igyekeznek kijátszani a törvényeket. A klasszikus drogszabályozás pontosan meghatározott és alapos kockázatelemzésen átesett anyagok tiltásán alapszik. Gyorsabb és hatékonyabb megoldásra volt tehát szükség, amit a kormány a 66/2012. (IV. 2.) számú rendeletével alkotott meg. Az így létrehozott, általában „C listaként” emlegetett jegyzék folyamatosan frissül, ráadásul tartalmaz törzsképleteket, ami lehetővé teszi vegyületcsoportok teljeskörű szabályozását.

A kábítószerekkel szembeni hatékony fellépés szándékával fogadta el az Országgyűlés Európa egyik legszigorúbb büntető törvénykönyvét. Az új jogszabályi környezet – amelynek megteremtését a baloldal nem támogatta – pedig lehetővé tette a dizájnerdrogok terjesztői elleni határozott fellépést.

Ez a számokban is megmutatkozik: 2016-ban például 219, 2019-ben viszont már 914 főt ítéltek el jogerősen új pszichoaktív anyagokkal való visszaélés miatt. Fontos kiemelni, hogy a Kormány legalább akkora hangsúlyt fektet a megelőzésre is, mint a büntetésre. Az elmúlt években például 6 milliárd forintot fordított a gyermek- és ifjúságpszichiátria, addiktológia és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére. 2018 szeptemberétől pedig minden fiatal számára elérhetővé vált az iskolai szociális segítés, emelte ki Rétvári, hozzátéve: a határozott fellépés javára írható, hogy a kutatások szerint 2015 óta csökkent az új pszichoaktív szerek fogyasztásának mértéke az iskolások körében. De az olyan klasszikus drogok, mint a kannabisz tekintetében is kedvező változás történt. A 16 évesek körében a marihuána úgynevezett életprevalencia értéke – vagyis az addigi életük során az adott szert kipróbálók aránya - 2011-ben még közel 20 százalék volt, 2019-ben viszont már csak alig több mint 12,5. Ugyanebben a korosztályban tíz év alatt nagyjából megfeleződött az amfetaminnal, metamfetaminnal és crack-kel kísérletezők száma.

Aggasztó azonban, hogy az ellenzék több politikusa rendkívül veszélyes, egyértelműen a drogliberalizációt támogató nyilatkozatokat tesz rendszeresen, mutatott rá Rétvári, aki szerint ha az ellenzéki összefogáson múlna, már holnaptól szabad utat engednének a kábítószerek terjedésének. A Momentum ifjúsági szervezetének elnöke egy korábbi posztjában a Facebook-oldalán sürgette a kannabisz-fogyasztás dekriminalizálását, emlékeztet az államtitkár, hozzátéve: az LMP-s Vágó Gábor szintén a drogliberalizáció útját ajánlotta Magyarország számára, a Liberálisok politikusai pedig az önkormányzati kampányban Karácsonytól azt várták, hogy Budapestről kiindulva nyissa meg a büntetlen drogkereskedelem lehetőségét. Jól látható tehát, hogy csak a Fidesz-KDNP alkalmas a kábítószerbűnözés féken tartására.