Krónika
Washington: Ne titkoljon el adatokat Kína
Tovább éleződött a vita a vírus eredetét kutató, Vuhanban zajlott WHO-vizsgálat miatt
Valamennyi feltételezést megvizsgálja a koronavírus-járvány kirobbanásával kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – erről beszélt péntek este Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a szervezet főigazgatója annak kapcsán, hogy kutatóik négy hetet töltöttek Kínában, hogy feltárják a SARS-CoV-2 eredetét.
Mint ismert, a szakembereik arra jutottak, hogy semmi sem utal rá, hogy a vuhani virológiai intézetből szabadult volna a kór, a legvalószínűbb, hogy denevérekről egy köztes hordozóállaton keresztül ugrott át az emberre. Előbbi elméletet főként a Donald Trump vezette amerikai kormányzat vetette föl, erre reagált Gebrejeszusz. Hozzátette, sosem állították, hogy a csoport minden kérdésre választ fog találni, a munka egy része túllép a megbízatásukon. A küldöttség összefoglaló beszámolóját várha-tóan a héten közlik, a végleges jelentés hetek múlva készül el.
Peter Ben Embarek, a WHO küldöttségének vezetője elmondta, azért nem hiszik, hogy a laborban 2019 decembere előtt kísérleteztek volna a vírussal, mert ez nem maradt volna titokban. Kína szintén azt állítja, intézetükben soha sem volt SARS-CoV-2 nevű vírus.
A Fehér Ház válaszul szombaton felszólította Kínát, hogy tegyen elérhetővé adatokat a járvány legelső időszakából, hiszen ezt a WHO kutatóitól megtagadták. Ezt Embarek is megerősítette. Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója azt is hangsúlyozta, a jelentésnek független módon kell elkészülnie, a kínai kormány pedig nem hajthat végre rajta módosításokat.
Ezt a washingtoni kínai nagykövetség nem hagyta szó nélkül, Sullivan kijelentéseire úgy reagáltak, az Egyesült Államok az utóbbi években ártott a multilaterális együttműködésnek és a WHO-nak, így nem kellene ujjal mutogatnia Kínára és más olyan országokra, amelyek támogatták a szervezetet a járvány során. Ezzel arra utaltak, hogy Donald Trump korábban úgy döntött, kilépnek a WHO-ból.
Három korcsoportot vizsgálnak
Tesztelni fogják a Szputnyik V-t gyermekeken az oroszoknál, egy kutató szerint érdemes lenne a fiatalokat oltani
Oroszországban hamarosan elkezdhetik a Szputnyik V vakcina tesztelését a fiatalabb korosztályokon. Alexander Gintsburg, az oltást fejlesztő Gamaleya Központ vezetője a hétvégén a Ria Novosztyi hírportálnak arról beszélt, a gyermekpopulációt várhatóan három korcsoportra bontják. Az elsőbe a 14–17, a másodikba a 9–14 évesek, a harmadikba pedig a 9 évnél fiatalabbak kerülhetnek.
Elmondása szerint Oroszországban is jelentős problémát okoz, hogy a vírust elkapó gyerekek látszólag problémák nélkül vészelik át a fertőzést, ám két-három hét múlva súlyos szövődményekkel kerülnek kórházba. Alexander Gintsburg arról is beszélt, a Szputnyik V összetételén valószínűleg nem kell változtatni, de korosztálytól függően az egyes adagok mennyisége természetesen más lesz, azaz minél fiatalabb valaki, annál kevesebb hatóanyagot kap.
Kapcsolódó hír, hogy hétvégén Julian Tange, a Leicesteri Egyetem klinikai virológusa arról beszélt az Euronewsnak, az idősek helyett a fiatalokat kellene először beoltani. Hiszen ha a nagy kapcsolati hálóval bíró fiatalokban nem lesz nyoma a vírusnak, az idősekre sem jelent majd ez veszélyt – fogalmazott a szakember. Hozzátette, a gyermekek közül szerinte a hátrányos helyzetűek élik meg a legrosszabbul a karantén hónapjait, hiszen a jó számítógépes háttérrel és internetes ellátottsággal bíró fiatalok eleve hozzá vannak szokva a hálózati játékokhoz, a cseteléshez, és ehhez minden eszköz a rendelkezésükre is áll.
(LMA)
A vakcinaútlevélről is vitát nyitnának
Az EU gyorsított eljárásban engedélyezi a mutációk ellen kifejlesztett oltásokat
Sztella Kiriakídisz, az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa vasárnap egy interjúban arról beszélt, gyorsított eljárással engedélyeztetik az új koronavírus-mutációk ellen kifejlesztett oltásokat az EU-ban. A brüsszeli bizottság úgy döntött, nem kell lefolytatni az engedélyezési eljárás valamennyi szakaszát a már forgalmazott vakcinák továbbfejlesztett változatainál.
Az új megoldás révén a biztonsági követelmények nem változnak, mégis gyorsabban lehet a vírusvariánsok elleni védekezésre szolgáló oltóanyagokhoz jutni. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke pedig egy interjúban nem vetette el egy esetleges európai uniós oltási igazolvány bevezetésének lehetőségét, hozzátéve, erről akkor érdemes vitát nyitni, ha a lakosság nagy részét már beoltották.
(VB)
Röviden
CSEHORSZÁG: Tizennégy napos szükségállapotot hirdetett a kormány, az eljárás ma lép életbe. Az országban a múlt héten belpolitikai viták robbantak ki, miután a képviselőház leszavazta a kormány kérését, hogy 30 nappal hosszabbítsák meg a szükségállapotot.
HORVÁTORSZÁG: Hetvenezer ember beoltására készülnek a héten a hatóságok. A négymilliós országban december óta több mint százezer embert oltottak be, a lakosság mindössze 2,3 százalékát. Bár már meghirdették a 65 évnél idősebbek és krónikus betegek oltását, sok egészségügyi dolgozó és idősotthon lakója sem kapta még meg a vakcinát. A héten összesen 71 326 adag érkezik az országba a Pfizer–BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca–Oxfordi Egyetem vakcinájából.
A Worldometers.info adatai szerint világszerte a fertőzöttek száma meghaladja a 109,1 milliót, több mint 2,4 millióan elhunytak, mintegy 81,2 millióan pedig meggyógyultak.
