Krónika

A SARS–CoV–2-vel rokon vírust találtak denevérekben

Újabb bizonyíték támasztja alá, hogy a szárnyas emlősöktől indult a világjárvány,miután az új koronavírushoz hasonló felépítésű kórokozót fedeztek fel a vadvilágban

Több mint kilencvenszázalékos genetikai hasonlóságot mutat a világjárványt okozó SARS–CoV–2-vel egy koronavírus, amelyet thaiföldi denevérekben mutattak ki kutatók. Elméletük szintén alátámasztja, hogy a kór az állatoktól származik.

A SARS–CoV–2-vel rokon vírust találtak denevérekben
Semmi nem utal arra, hogy a vírus a vuhani virológiai intézetből szabadult volna ki
Fotó: AFP/Johannes Eisele

A járvány eredetét kutató szakemberek régóta feltételezik, hogy a koronavírus természetes hordozói egyes denevérfajok voltak, amelyekről a kórokozó egy jelenleg még ismeretlen közvetítő fajon keresztül jutott át az emberre. Most thaiföldi, kínai, ausztrál és amerikai kutatók közös projektjük eredményeként ennek újabb bizonyítékáról számoltak be egy tanulmányban.

A BBC cikke szerint a tudósok olyan denevéreket fedeztek fel Kelet-Thaiföldön, amelyekben egy, a jelenleg világjárványt okozó SARS–CoV–2-vel nagy mértékben megegyező koronavírus cirkulál. A kutatás során egy vadrezervátum mesterséges barlangjában élő patkósdenevéreket vizsgáltak, az ő szervezetükben azonosították a RacCS203 nevű vírust, amelynek genomja 91,5 százalékban megegyezik a SARS–CoV–2 génszerkezetével. Emellett 93,6 százalékban egyezik egy kínai denevérekben azonosított koronavírussal is.

Hogy igazolják a két vírus közti rokonságot, a tudósok megvizsgálták a denevérektől, illetve egy Dél-Thaiföldön lefoglalt tobzoskából vett antitesteket. Eredményeik alapján az antitestek képesek voltak közömbösíteni a jelenlegi járványt okozó koronavírust, így ez is alátámasztja állításaikat.

Bár a Nature Communication tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői csak Thaiföldön vettek mintát, azt feltételezik, hogy  a most felfedezett vírus Ázsia számos régiójában jelen lehet az állatokban. Becslésük szerint a kórokozó 4800 kilométeres körzetben lehet jelen, ez a terület Japánt és Kínát érinti még.

Azt, hogy milyen állatfaj lehetett a köztes hordozó, amelyről a kórokozó átterjedt az emberekre, még a WHO Vuhanban járt kutatói sem tudták megállapítani. Ennek meghatározására számos vizsgálatot folytatnak, nemcsak a járvány kiindulópontjaként számon tartott Kínában, hanem több más országban is.

Washington átnézné a WHO jelentését

Véget ért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőcsapatának vuhani vizsgálata. Keddi sajtótájékoztatójukon kiemelték, nagyon valószínűtlen, hogy a vuhani laborból szabadult volna el a vírus. Mindez vitához vezetett a WHO és az Egyesült Államok között. Ned Price amerikai külügyi szóvivő szerint a vizsgálat eredményeit összefoglaló adatokat nem szabad vakon elhinni, már csak azért sem, mert – mint fogalmazott – Kína ebben a témában eddig nem biztosított átláthatóságot.
 

Washington azt szeretné, ha a szakértői jelentést az amerikai hatóságok vizsgálhatnák meg. Peter Daszak, a WHO kutatócsoportjának brit–amerikai tagja erre reagálva óva intett mindenkit, hogy túlzottan az amerikai hírszerzés információira támaszkodjon a vírus eredetével kapcsolatban. Szerinte Trump alatt egyre inkább elszakadtak a valóságtól. Donald Trump kormányzata a járvány kitörése óta azt állította, hogy a kínai virológiai intézetből hagyták kiszabadulni a kórokozót akár szándékosan, akár véletlenül. Joe Biden elhatárolódott ettől, de szkeptikusan fogadta a WHO vuhani jelentését.

(PS)

Megszólalt az Osztrák Orvosi Kamara

A magyar vakcinavásárlást dicsérték Ausztriában

Ausztriában tegnap az eddiginél is szigorúbb beutazási korlátozások léptek életbe. A már bevezetett regisztrációs és karanténkötelezettség mellett többek között minden, Ausztriába beutazni szándékozónak fel kell mutatnia egy 72 óránál nem régebbi negatív vírustesztet.

Amennyiben ezzel nem rendelkezik, haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül pótolni köteles. Az ingázókra is vonatkozik a regisztrációs kötelezettség. Tegnap Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Facebook-videójában azt közölte, az Osztrák Orvosi Kamara elnöke szerint Ausztriának is önállóan vakcinát kellett volna vásárolnia, ahogyan Magyarország tette, mert a brüsszeli beszerzés lassú volt, és lassú most is. (VB)

Emelkedtek az esetszámok
 

Három hete enyhítettek, most szigorít Görögország
 

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök elrendelte Athén térségének teljes karantén alá helyezését, a szabályok értelmében mától bezárják a nem létszükségletű cikkeket árusító boltokat és az iskolákat a hónap végéig. Görögország három hete óvatosan lazított a járványügyi szabályokon, ám ezt követően egyenletesen emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, ezért az újabb hullámtól tartva szigorítások mellett döntöttek.

A hétvégén Athénban és Szalonikiben meghosszabbították például a kijárási tilalmat. Tegnap az éttermek és bárok tulajdonosai tiltakoztak országszerte, amiért november óta nem nyithattak ki. A vendéglátósok jelképesen átadták üzleteik kulcsait a gazdasági minisztériumnak.

(VB)

Csak tanácsokat adtak

Cáfolja az EMA, hogy vizsgálná a Szputnyik V-t

Mint megírtuk, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) azt közölte kedden, hogy benyújtották az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) a Szputnyik V vakcina bejegyzésére vonatkozó kérelmüket. Szerdán azonban az EMA közleményben cáfolta ezt, mondván, nem érkezett hozzájuk kérelem az orosz féltől. Állításaik szerint a készítmény fejlesztőinek tudományos tanácsokat adtak.

Azt elismerték, hogy az orosz fejlesztők érdeklődést mutattak a forgalmazási vizsgálat megkezdése iránt. Hangsúlyozták, az EMA mindig tájékoztatja a nyilvánosságot bármely új Covid–19 elleni készítményről, amelyet vizsgálni kezdett, következésképpen ha nem közölnek semmit, az adott oltóanyag állapota változatlan maradt.
(VB)

Röviden

NÉMETORSZÁG: A javuló járványügyi helyzet ellenére meghosszabbítják a korlátozásokat, hogy megakadályozzák egy esetleges harmadik hullám kialakulását – állapodott meg a szövetségi kormány a tartományi kormányokkal. A február közepén lejáró korlátozásokat egyelőre március 7-ig hosszabbítják meg, és csak akkor lazítják, ha harmincöt alá süllyed a megelőző hét napon regisztrált új fertőzések százezer lakosra vetített száma, amely jelenleg hatvannyolcon áll – közölte Angela Merkel kancellár a megbeszélést követően.  
 

SZLOVÉNIA: Az ország egész területén kinyithattak a négyszáz négyzetméternél kisebb alapterületű üzletek és szolgáltatók, a dolgozókat hetente kell tesztelni az új koronavírusra. Egyes szolgáltatásokat (például kozmetika, masszázs) csak azok vehetnek igénybe, akik rendelkeznek huszonnégy óránál nem régebbi PCR- vagy antigénteszttel. Keddtől az egész ország területén megnyitottak az óvodák, és megkezdődik az oktatás az általános iskolák első három osztályában. Az oktatásban és nevelésben dolgozókat is minden héten tesztelik a tanítás megkezdése előtt.


UKRAJNA: Andrij Szlavuckij, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) egészségügyi programmenedzsere szerint Ukrajnában a hónap közepén kezdődhetnek el a koronavírus elleni oltások, és a tervek szerint a jövő év első negyedéig a lakosság mintegy felét beoltanák. Ukrajna a COVAX nemzetközi kezdeményezésen keresztül tizenhatmillió dózis vakcina érkezésére számít, ami a lakosság húsz százalékának beoltására elegendő. Az egészségügyi tárca szerint az ukránok nem választhatják majd meg, milyen oltást kapnak. Az országban tovább gyorsult a járvány terjedése.


OROSZORSZÁG: Eddig mintegy 2,2 millió embert oltottak be a Szputnyik V-vakcinával, közülük 1,7 millióan mindkét dózist megkapták. A beoltottak közül mindössze háromszázan fertőződtek meg, ami 0,016 százalékot jelent. Gyenisz Logunov, az oltóanyagot kifejlesztő intézet tudományos igazgatóhelyettese közölte, az optimista forgatókönyv szerint nyár közepéig elegendő embert be tudnak oltani, hogy a lakossági immunitás elérje a 70 százalékot. A pesszimista verzió szerint ez ősz elejére lehet meg. Oroszországban tegnap átlépte a négy­milliót a fertőzöttek száma.

A Worldometeres.info adatai szerint a fertőzöttek száma világszerte átlépte a 107,5 milliót, több mint 2,35 millióan elhunytak, 79,4 millióan pedig meggyógyultak a betegségből.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom