A közösségi média veszélyeiről is szól az idei biztonságos internet nap

A biztonságos internet napot (Safer Internet Day) 18. alkalommal rendezik meg. A keddi eseményen a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI) a közösségi média veszélyeire hívja fel a figyelmet.

Az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták: a közösségi média kiemelt szerepet tölt be az emberek közötti kapcsolattartásban. Az elmúlt csaknem egy évben a koronavírus-járvány miatt ez még fontosabbá vált, hiszen számos országban - köztük Magyarországon is - különböző korlátozásokat vezettek be, az online közösségi oldalak révén viszont legalább virtuálisan lehetett tartani a kapcsolatot az ismerősökkel, barátokkal, rokonokkal.

A statisztikák alapján Magyarországon a Facebook az egyik legnépszerűbb közösségi média platform, melynek felhasználói bázisa folyamatosan növekszik.

A legtöbb közösségi oldal használatára vonatkozó korhatár 13 év, azonban - mint kiemelték - a felhasználók valódi életkorának ellenőrzése nem biztosított.

Kiemelték, hogy a gyermekek esetében a közösségi média használat komoly pszichológiai következményekkel járhat. Példaként említették többek között, hogy felerősödhetnek a deviáns viselkedési magatartásformák; félelem alakulhat ki a valós, fizikai kontaktusoktól, személyes beszélgetésektől; az úgynevezett FOMO (vagyis a kimaradástól való félelem), tovább erősíti a függőség állapotát; a gyermek online zaklatás áldozata vagy elkövetője lehet. Ezeken felül kitértek a nem biztonságtudatos internethasználatból eredő kockázatokra is, mint a káros tartalmak, az adathalászat, az adat- és személyiséglopás.

Ezután pedig folyamatosan figyelemmel kell követni, mi érdekli a gyermeket, milyen oldalakra regisztrál, és milyen viselkedést tanúsít az online térben. A szülőknek figyelemmel kell kísérniük az online létből eredő kockázatok alakulását is.

A kibervédelmi intézet felhívta a figyelmet arra: "mivel a közösségi oldalak ekkora szerepet töltenek be az életünkben", különösen a fiatalokéban, ezért nem csak a "klasszikus" technikai kiberfenyegetésekkel, hanem a mentális és fizikai következményekkel is számolni kell.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat korábbi közleményében felidézte: a biztonságos internet nap - Safer Internet Day (SID) - célja, hogy az Európai Unió Safer Internet Program akciótervében csaknem 170 országban ugyanazon a napon hívják fel a figyelmet az internet szükségességére, előnyeire és veszélyeire.

Az idei SID magyarországi együttműködő partnerei a Microsoft Magyarország Kft., a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) és az Országos Rendőr-Főkapitányság (ORFK).

A biztonságos internet napja kapcsán az időseket érintő internetes csalások megelőzésére ajánlott óvintézkedéseket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy ugyan a nagyszülők, dédszülők körében nagyjából 820 ezren hetente interneteznek, kevésbé vannak tisztában a virtuális tér kockázataival, mint a fiatalabb, rutinosabb felhasználók.

Hozzátették, a kötelező elővigyázatossággal, a vírus- és adatvédelemmel, a biztonságos és tudatos eszközhasználattal kapcsolatos információk elsősorban gyermekeiktől, unokáiktól juthatnak el az idősebb generációkhoz. A fiataloknak ezért óriási szerepük van abban, hogy a nagyszülők felismerjék a gyanús e-maileket, hirdetéseket, és tudatosan bánjanak személyes adataikkal. Ebben segít a világháló előnyeit és veszélyeit bemutató biztonságos internet napja is.

Az NMHH megbízásából készült 2020-as internetes felmérés szerint a 65 év felettiek nagy része az érintőképernyő és a viszonylag kicsi ikonok, billentyűk ellenére gyorsan tudott adaptálódni az okostelefonokhoz. Ennek a korosztálynak a 84 százaléka használ okostelefont, és 81 százaléka internetezik is rajta. Többségüknek fontos a készülék, ragaszkodnak hozzá: körükben az okostelefonos internetezők 57 százaléka azt mondja, ő már rosszul érzi magát, ha nincs nála.

A közleményben ugyanakkor kiemelték: miközben a pandémia következtében a hatvan év fölöttiek körében is elterjedtebbek és gyakoribbak a digitális megoldások és eszközök, ez a korosztály nincs felkészülve azokra a kockázatokra, amelyeket a nem megfelelően körültekintő és tudatos nethasznált hordozhat. Márpedig őket az átlagosnál is jobban veszélyeztetik az olyan visszaélések, mint az adathalászat, az áloldalakról történő vásárlás vagy a hamis nyereményjátékok.

Az NMHH öt pontban határozta meg az idősek online biztonságáért szükséges lépéseket.

Első tanácsként azt írták: gondoskodni kell arról, hogy a nagyszülők telefonján, tabletjén és számítógépén legyen aktív vírusvédelem, és folyamatosan frissüljön az eszközök operációs rendszere.

Ugyanígy szükséges az általuk használt programok és alkalmazások rendszeres aktualizálása. Kérték továbbá, hogy az időseket segítsük személyes adataik védelmében, abban, hogy kellő erősségű jelszavakat használjanak, ezeket hogyan tárolják és ne osszák meg senkivel, még hivatalosnak tűnő kérések esetén sem.

A harmadik pont a kötelező elővigyázatosság: tanítsuk meg őket arra, hogy körültekintően bánjanak az elektronikus levélben érkező linkekkel, gyanús weboldalakkal és csalárd szándékú posztokkal, segítsünk nekik elsajátítani a "ha gyanús, kerülendő" elvet, és azt, hogyan tudnak leiratkozni ezekről a levelekről.

A negyedik tanács a netes önvédelem: adjunk iránymutatás arra, hogyan őrizhetik meg digitális személyazonosságukat, hogy véletlenül se hozzanak nyilvánosságra olyan információkat, amelyek későbbi visszaélések kiindulópontjai lehetnek.

Az ötödik ajánlás a digitális komfortzónára vonatkozik: az időseket segíteni kell egy olyan digitális környezet kialakításában az okostelefonjukon vagy a laptopjukon, amelyben könnyen és biztonságosan intézhetik banki vagy hivatalos ügyeiket és az online vásárlásokat.

Tafferner Évát, az NMHH kommunikációs igazgatóját idézve azt írták: a 65 év felettiek nem csupán a COVID-19 szempontjából számítanak kiemelten veszélyeztetettnek, hanem a netes visszaélések terén is. A digitális világban a legfiatalabbak jóval otthonosabban mozognak. A generációk közti tudásmegosztás sokat lendíthet azon, hogy a világháló a jelenleginél is biztonságosabb terep legyen minden korosztály számára - áll a közleményben.