Krónika
Kiadhatják a tagállamok az oltóanyag-engedélyeket
Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy lapinterjúban elismerte, hogy a vakcinabeszerzéseknél egy sor ügyben másként kellett volna eljárni
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetője a Süddeutsche Zeitung című német lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a vakcinabeszerzésnél egy sor ügyben másként kellett volna eljárni.
Ugyanakkor Brüsszel a tagállami kormányokkal együtt alakította a folyamatot, a gyártókkal folytatott tárgyalásokat felügyelő testületbe minden tagország delegált képviselőt. A tavaly június óta működő és havonta öt-hétszer ülésező, úgynevezett irányító bizottság egyetlen döntést sem hozott a 27 tagállam teljes egyetértése nélkül – mutatott rá Ursula von der Leyen.
Arra a kérdésre, hogy mit kellett volna másként csinálni, kifejtette, hogy nagyon erősen összpontosítottak a vakcinafejlesztésre, vagyis arra, hogy lesz-e egyáltalán védőoltás a SARS–CoV–2 ellen, és visszatekintve már látható, hogy sokkal többet kellett volna foglalkozni a tömeggyártás kihívásaival.
„Új szállítási láncok kialakítása, a termelés elindítása: ezt kellett volna korábban megtennünk” – mondta a német kereszténydemokrata (CDU) politikus, hozzátéve, hogy a vakcinafejlesztés a vártnál korábban ért célba, és így a tudomány megelőzte az ipart, ami ugyan rendben van, de „mindannyian megtanultuk, hogy a gyártás beindítása hatalmas kihívás”.
Az engedélyeztetésről elmondta, hogy a brit kormány egy mindössze 24 óráig tartó eljárás révén, szükséghelyzeti engedéllyel vezette be az első vakcinát, ami azzal jár, hogy a termékkel kapcsolatos felelősség a gyártóról átszáll a kormányra. Az EU-ban nem rövidítették le a használati engedélyt megelőző vizsgálatot, amelyben a termék hatékonyságát és biztonságosságát ellenőrzik – fejtette ki a bizottsági elnök, aláhúzva, hogy szerinte ezt helyesen tették, mert egy oltóanyag beadása azt jelenti, hogy „biológiailag aktív anyagot juttatnak az ember szervezetébe, ami hatalmas felelősség”.
Azzal kapcsolatban, hogy Izraelben is jóval gyorsabban halad az oltási kampány, mint az EU-ban, elmondta, hogy az ütem lenyűgöző, de az izraeli kormány ezt úgy érte el, hogy átadta az emberek egészségügyi személyes adatait az érintett vállalatoknak. „Ilyesmit soha nem tennénk az EU-ban” – hangsúlyozta.
A többi között hozzátette: „Ha tudtam volna, milyen nehézségek adódnak a termelés ingadozásai miatt, figyelmeztetnem kellett volna, hogy nem megy majd minden simán rögtön az elejétől fogva.” El kellett volna magyarázni az embereknek, hogy az oltási kampány halad, de lassan, mert egy teljesen új eljárás fennakadásokkal és csúszásokkal jár. Azonban „alábecsültük, hogy milyen komplikációk léphetnek fel”. Korábban kellett volna tudni, hogy a vakcinagyártási folyamat stabilizálódását erőteljes kezdeti ingadozás, hullámvasutazás előzi meg – fejtette ki az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve, hogy „ezért lehet bírálni minket”.
Finisbe ért a Johnson & Johnson
Folyamatban van az első egydózisú vakcina engedélyezése az Egyesült Államokban
A Johnson & Johnson amerikai vállalat hivatalosan beadta engedélyezési kérelmét az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) részére. Az FDA független elemzőket kér fel a benyújtott dokumentumok kivizsgálására, ezt követően adhatják ki rá az engedélyt.
A fejlesztők január végén közölték, hogy oltóanyaguk a klinikai vizsgálatokon 66 százalékos védelmet nyújtott a Covid–19 betegség mérsékelt és súlyos formái, illetve 85 százalékosat a legsúlyosabb tünetek kialakulása ellen. A képet viszont árnyalja, hogy míg a védelem a betegség mérsékelt és súlyos formái ellen az Egyesült Államokban 72 százalékos volt, Dél-Afrikában mindössze 57. Mivel utóbbi országban is azonosítottak egy veszélyesebb vírusmutációt, a kutatókat aggasztja, hogy az új variánsokkal szemben kevésbé hatékony a szer.
Legnagyobb előnye főként logisztikai: ellentétben az eddig forgalomba hozott vakcinákkal, csak egyszer kell beadni, és magasabb hőfokon, hűtőben tárolható, nem szükséges a fagyasztás. A Johnson & Johnson közlése szerint a következő hetekben kérelmezni fogja az Európai Unióban is a vakcina forgalomba hozatalát.
(VB)
WHO: Európának fel kell gyorsítania
Több mint százmillió oltást adtak már be nyolcvankét országban
Az oltás felgyorsítására szólította fel az európai kormányokat Hans Kluge, a WHO európai regionális vezetője az AFP hírügynökségnek adott interjúban. Kluge szerint az egymással versengő gyógyszergyártó cégeknek is egységet kell mutatniuk a gyártási kapacitások növelésére irányuló erőfeszítésekben.
Az Európai Unióban nehezen indult az oltási kampány, eddig az uniós lakosság mindössze 2,5 százaléka kapta meg az első dózist. Kluge kételyeinek adott hangot, hogy a december óta piacra kerülő oltóanyagok az új vírusvariánsok esetében is hatékonyak lesznek-e. „Ez nagy kérdés. Aggódom” – mondta. Időközben az MTI tudósítása szerint Irán, valamint a palesztinok Ciszjordániában megkapták csütörtökön az első szállítmányt az orosz Szputnyik V-vakcinából.
Peru húszmillió dózist rendelt a Pfizertől, és a magát vírusmentesnek tartó Észak-Korea is mintegy kétmillió adagot kap. Világszerte eddig legalább 82 országban és területen mintegy 105 millió dózis vakcinát adtak be, ugyanakkor a Vöröskereszt elemzése szerint a beadott vakcinák mintegy hetven százaléka a világ ötven leggazdagabb országába jutott, míg 0,1 százaléka az ötven legszegényebbe.
(PS)
Röviden
MAGYARORSZÁG: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon egyeztetett Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel az ingázó magyarokat is érintő, a koronavírus-járvány miatt Ausztriában elrendelt szigorított határátlépésről, amelyet az osztrák kormány február 10-től léptet életbe. Abban maradtak, hogy a jövő héten összegyűjtik az új szabályozás következményeit, és azokat a magyar külügyminiszter továbbítja osztrák kollégájának, kérve tőle, hogy vegye ezeket figyelembe a szabályozás jövője szempontjából.
OLASZORSZÁG: Három hétre ismét vörös zóna, vagyis karantén alá helyezett terület lesz az észak-olaszországi Alto Adige a rossz járványmutatók miatt. A térségben a vendéglátás eddig sem működött, és hétfőtől újra bezár a kereskedelem is. Az ország többi részén ez lesz az első hétvége amikor nyitva tartanak a bárok, presszók, éttermek. Róma vásárlóutcáin és tengerpartján „tömegrohamot” várnak. Szombaton megkezdődik a velencei karnevál, amely az idén – történetében először – interneten zajlik majd.
A Worldometers szerint a világon a fertőzöttek száma 105,6 millió, 2,3 millióan elhunytak, míg 77,4 millióan meggyógyultak.
