Krónika
Továbbra sem érkezik elegendő vakcina az EU-ba
Von der Leyen szerint március végére tudják megoldani a szállítási gondokat, jó hír azonban, hogy az AstraZeneca és a BioNTech is fogadkozik, pótolják a kiesést
Az Európai Bizottság és az AstraZeneca brit–svéd gyógyszeripari vállalat közt több mint egy héten át húzódó vita eredményeként a cég a korábbi terveihez képest kilencmillió adag vakcinával többet szállít az Európai Unió számára – ezt Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke jelentette be vasárnap este. Emellett azt is vállalta a cég, hogy szállításait az eredeti menetrendhez képest egy héttel korábban elkezdi, és bővíti gyártókapacitását az EU-ban. Von der Leyen beszélt arról is, a szállítási gondokat március végére tudják csak megoldani, onnantól kezdve jóval több oltóanyag áll majd a tagállamok rendelkezésére. Tervük, hogy nyár végére a felnőtt uniós lakosság hetven százalékát beoltassák.
Mint ismert, a brüsszeli bizottság tavaly augusztusban háromszázmillió dózis vásárlásáról szerződött a vállalattal, valamint opciós lehetősége van további százmillióra. Az AstraZeneca azonban nemrég azt közölte, két gyártási üzemében történt problémák miatt 2021 első negyedévében kevesebb oltóanyagot tud szállítani, nyolcvanmillió helyett mindössze harmincegymilliót. Így a mostani bővítéssel együtt is mindössze a következő időszakra tervezett mennyiség ötven százalékát szállítja a vállalat úgy, hogy az Egyesült Királyságba hiánytalanul megérkeztek a vakcinák. Emiatt az Európai Bizottság engedélyhez kötötte az oltóanyagok exportját az unió területéről.
A BioNTech szintén arra készül, hogy növeli az uniónak szánt oltóanyag-szállításait, így a második negyedév során akár hetvenötmillióval több adag érkezhet a Pfizerrel közösen fejlesztett vakcinájukból. Ismert, a gyártópáros szintén a szerződésben foglaltaknál jelentősen kevesebbet szállított az elmúlt időszakban. Ezt azzal indokolták, hogy egy belgiumi üzemükben átalakításokat kellett végezniük a gyártókapacitás bővítése érdekében.
A vállalat közleménye szerint az új gyár beindításához szükséges engedélyeket már beszerezték, így februárban elindulhat a termelés, és tovább dolgoznak azért, hogy a hónap közepétől maradéktalanul teljesítsék az EU-nak az első negyedévre tett szerződéses vállalást. A kiesés okozta vakcinahiány ugyanis jelentősen megnehezítette az oltási tervek betartását a tagállamokban. Több ország, például Lengyelország is jogi lépéseket helyezett kilátásba az elmúlt hetekben, ha a Pfizer–BioNTech nem pótolja a szállítmányokat.
Etikai vétség a tesztek során
A Reuters birtokába jutott dokumentumok szerint az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinájának klinikai tesztje során ezerötszáz önkéntes elől eltitkolták, hogy véletlenül kaptak rossz dózist a készítményből. Ismert, az oltóanyag tesztje során egy hiba miatt a résztvevők egy csoportja esetében a kétszer beadandó oltás első adagjában csak ötvenszázalékos volt a hatóanyag. Az önkénteseknek ezt követően egy levélben úgy tálalták a történteket, mint egy lehetőséget arra, hogy a kutatók megvizsgálják a vakcina hatékonyságát különböző dózisok esetében. Arra nem utal semmi, hogy a résztvevőket veszélynek tették volna ki ezáltal a tesztek során. Az egyetem szóvivője elismerte korábban, a féldózisú oltást nem tervezték, de állítása szerint tudtak az eltérő dózisokról, és erről a felügyelő testületet is tájékoztatták.
További lazítást szeretnének
Olaszországban megrohamozták a bárok, éttermek teraszait, újra kinyitottak a múzeumok is
Megteltek a bárok, a presszók és az éttermek teraszai hétfőn Olaszországban a három hónapja tartó szigorú korlátozások feloldásának első napján, és hosszú sorok álltak az újraindulást ünneplő múzeumok bejáratainál is. A vendéglátás és a kultúra további enyhítést követel. „Teljesen más a pultnál beszélgetve vagy ülve fogyasztani egy csésze kávét, mint ahogyan eddig tettük, műanyag pohárból az utcán állva” – mondta a Santa Maria Maggiore-bazilika melletti presszó vendége az MTI-nek. A belváros éttermesei szerint azonban turisták nélkül nem érdemes kinyitni, ezt bizonyítja, hogy a Navona téren sorakozó asztalok továbbra is üresek maradtak. Húsz tartományból tizenötben nyitottak újra a vendéglátóegységek. A helyben fogyasztás reggel öttől 18 óráig engedélyezett, utána 22 óráig elvitelre dolgozhatnak. Majdnem 300 ezer bár, kávéház, étterem nyitott meg ismét, ami az ágazatban dolgozó üzlethelyiségek nyolcvanegy százaléka. Milánóban azonban több vendéglő zárva maradt, hangoztatva, hogy forgalmuk hatvanöt százalékát este termelik, a napközbeni nyitvatartás nem segít rajtuk. Velencében zárva maradtak a történelmi kávéházak. A múzeumok hétfőtől péntekig tarthatnak nyitva. A Vatikáni Múzeum nyolcvannyolc nap után nyitott újra, ennél hosszabb ideig csak a második világháborúban tartott zárva. A Colosseum (képünkön) és a Forum Romanum is látogatható: kötelezőnek számít az előzetes helyfoglalás, a szájmaszk és a biztonsági távolság betartása. Majdnem 48 millió olaszt érint a korlátozások február eleji feloldása.
(PS)
Marad az éjszakai kijárási tilalom
Enyhítésbe kezd jövő héttől Ausztria, visszatérhetnek a diákok az iskolapadokba
Február 8-tól enyhítésbe kezd nyugati szomszédunk, ugyanakkor az országhatároknál koronavírus-mutációk miatt szigorításokat is bevezetnek – erről döntött az osztrák kormány, miután tartományi vezetőkkel és szakértőkkel tárgyalt. Várhatóan az olyan országokból korlátozzák a beutazást, ahol elterjedtek az új vírusvariánsok, illetve magas a fertőzöttség. A diákok visszatérhetnek az iskolapadokba, de csak szigorú szabályok betartásával, a tanárokat és a diákokat is hetente tesztelik majd. Az idősebb tanulókat kiscsoportokban oktatják majd. Két háztartás tagjai jövő héttől újra találkozhatnak. Újranyithatnak a múzeumok, galériák, állatkertek és a nem alapvető szükségleti cikkeket árusító üzletek is, de kötelező lesz az FFP2-maszk, illetve a távolság tartása. Kinyithatnak a fodrászok, kozmetikusok, a szolgáltatóipar, de a vendégeknek rendelkezniük kell egy 48 óránál nem régebbi negatív koronavírusteszttel. Az éjszakai kijárási tilalom továbbra is érvényben marad 20 és 6 óra között. Bécsben
a tüntetési tilalom ellenére vasárnap ezrek tiltakoztak a járványügyi intézkedések ellen.
(PS)
Röviden
•
FRANCIAORSZÁG: A járvány miatti állami támogatások egyhavi megvonásával sújtja a francia kormány azokat a vendéglátóhelyeket, amelyek megszegik a szabályokat, és helyben, az asztaloknál szolgálják ki a vendégeket – jelentette be Bruno Le Maire gazdasági miniszter azt követően, hogy több étteremtulajdonos is nyitásra szólította fel a vendéglátóipart. A múlt héten országszerte több étterem újranyitott már az október 30. óta érvényben lévő korlátozások ellenére, amelyek csak elvitelre vagy házhoz szállítással engedélyezik a kiszolgálást. Párizsban több mint húsz illegálisan megnyitott helyet büntettek meg. Február közepe előtt biztosan nem enyhít a kormány.
•
PORTUGÁLIA: Tragikusan alakul a járvány, a mintegy tízmillió lakosú országban csak januárban 306 838 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak (az összes eddigi páciens 42,6 százalékát), és 5576 halálesetet jegyeztek fel. A kórházak teljesítőképességük határán dolgoznak, Portugália a helyzet miatt már nemzetközi segítséget kért. Az ország jelenleg egy német orvoscsoport érkezésére vár, illetve előkészíti súlyos állapotban lévő betegek átszállítását osztrák kórházakba.
•
HORVÁTORSZÁG: Nem nyitották meg a vendéglátóhelyeket a tulajdonosok tegnap. Bár a hétvégén még arról szóltak a hírek, hogy Zágrábban száz, országszerte ötezer vendéglátóhely nyit ki a korlátozások ellenére, a horvát sajtó szerint erre azért nem került sor, mert a szabályok megszegéséért 20 ezertől 70 ezer kunáig (1–3 millió forint) terjedő pénzbírság is kiszabható, valamint emberéletek veszélyeztetéséért három év börtönre is ítélhetik a vétkeseket. Ugyanakkor a tulajdonosok nagyszabású tüntetésre készülnek szerdán.
A Worldometers adatai szerint világszerte meghaladta a 103,7 milliót a fertőzöttek száma, 2,2 millióan elhunytak, 75,4 millióan pedig meggyógyultak.
