Krónika
Kezdődik a vuhani vizsgálat
Az Egészségügyi Világszervezet szakértői csapata két hetet töltött karanténban egy szállodában, a vírus eredetét igyekeznek majd felkutatni
Két hét karantén után helyi idő szerint csütörtök délután hagyta el a hotelt a WHO szakértőcsapata, busszal távoztak, anélkül, hogy egy szót váltottak volna az újságírókkal. A nemzetközi csoport tizenhárom tagja január 14-én érkezett a járvány legelső ismert gócaként elhíresült Vuhanba, hogy kínai kutatókkal közösen felkutassa a vírus eredetét, és választ találjon arra, milyen úton terjedhetett át emberre a feltételezések szerint denevérektől származó vírus. Mint megírtuk, a kínai áldozatok hozzátartozói érdekcsoportot alapítottak, és szeretnének beszélni a WHO szakértőivel, de ezt a kínai hatóságok akadályozni próbálják.
A vizsgálat menetrendjéről keveset lehet tudni, a csoport vezetője, Peter Ben Embarek, a WHO állati fertőzésekkel foglalkozó kutatója még novemberben azt mondta, hogy a vuhani húspiacra is el fognak látogatni, amelyhez az első esetek megjelenését kötik. Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója a múlt héten Genfben úgy nyilatkozott: egyelőre egyetlen elméletet sem vetnek el.
Mára a kérdés a vírus eredetéről jelentősen átpolitizálódott. A kínai állami média azt terjeszti, hogy a vírus nem is Vuhanból származik, hanem Európából került be Kínába, például az importált fagyasztott élelmiszeren keresztül. Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője korábban a Twitteren megosztott egy olyan, bizonyítékokkal nem alátámasztott teóriát, amely szerint amerikai katonák is behozhatták a vírust Vuhanba. A szóvivő tegnap bírálta és politikai beavatkozásnak minősítette Washington gyanakvó hozzáállását. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője ugyanis az MTI jelentése szerint azt mondta: az amerikai kormányzat vizsgálni fogja a szakértők által összeállított jelentés hitelességét.
A tudóscsoport egyik tagja, Marion Koopmans holland virológus a CNN-nek úgy fogalmazott: „Tudósok vagyunk, nem politikusok, ezért a tudományos szempontokat fogjuk figyelembe venni.”
Figyelmeztet a szervezet
WHO: Fenn kell tartania korlátozásokat Európában
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodájának vezetője szerint még túl korai lenne enyhíteni a járvány miatt hozott óvintézkedéseken Európában – írta az MTI. Hans Kluge ezt arra alapozza, hogy a reprodukciós ráta – az a statisztikai mutató, ami jelzi, hogy egy fertőzött átlagosan hány embernek adja át a vírust – túl magas, és nagy a teher az egészségügyön, ráadásul nincs garancia arra, hogy a korábban súlyosan fertőzött térségeket a jövőben elkerüli a járvány. „Kemény leckék árán megtanultuk, hogy a lezárások, majd a gyors újranyitás rossz stratégia” – fogalmazott. Kluge kitért arra is, a közösségek ugyanakkor a vakcinák megjelenésének köszönhetően érzik, hogy tapintható közelségbe került a járvány vége, épp ezért a korlátozások fenntartása félelemhez, feszültséghez, fásultsághoz vagy zavarodottsághoz vezet. A vakcinahiány miatt azonban az oltás nem megfelelő ütemben halad az Európai Unióban, pedig az új vírusvariánsok megjelenésével még sürgetőbb lenne, hogy a veszélyeztetett csoportok mielőbb megkapják a védőoltást.
(VB)
Vita az EU és a gyógyszercég között
Ellenőrök az AstraZeneca belgiumi gyárában
A szerda esti tárgyaláson sem született megállapodás az Európai Bizottság és az AstraZeneca között, bár mindkét fél fogadkozott, hogy szorosabban együttműködnek mostantól. A vállalat múlt héten közölte, az első negyedévben a szerződésben foglaltakhoz képest 60 százalékkal kevesebb oltóanyagot szállítanak az EU-ba egy belgiumi üzem problémái miatt. Stella Kyriakides egészségügyért felelős uniós biztos arról beszélt, azért van fennakadás, mert az AstraZeneca az Egyesült Királyságba szállította az unióban gyártott védőoltásokat. Ezt a vállalat visszautasította, mondván, a szigetországgal előbb kötöttek szerződést, ezért szállítanak oda hamarabb és pontosan. A belga egészségügyi hatóságok közben vizsgálatot tartanak az AstraZeneca helyi gyárában, hogy kiderítsék, a kiszállítás valóban gyártási problémák miatt késlekedik-e. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig felhívta a figyelmet arra, hogy az EU fel fogja használni a rendelkezésére álló jogi eszközeit, ha a gyártóval nem sikerül párbeszéd útján megoldást találni.
(VB)
Mobil oltóbusz a bajorországi Memmingenben. Németországban még legalább tíz hétig, április közepéig hiány lesz a koronavírus elleni oltásból – erről beszélt tegnap Jens Spahn egészségügyi miniszter. Hozzátette, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett vakcinájának péntekre várható európai engedélyezése egyelőre nem javít jelentősen az oltóanyag-ellátáson. Az országban életkori korlátozásokkal (18–64 év között) vezethetik be az AstraZeneca-vakcinát egy független szakértőket összefogó kormányzati tanácsadó testület ajánlása szerint. Német lapok már korábban arról írtak, hogy az oltás 65 éven felülieknél csak nyolc százalékban hatékony. A gyógyszercég szerint ez az állítás megalapozatlan. (PS)
Röviden
•
AUSZTRIA: Nagy mennyiségben mutatták ki a brit mutációt egy kisváros, Bad Vöslau szennyvizében,
az összes fellelt vírus 74 százaléka a brit variáns örökítőanyagát hordozza. A szennyvízvizsgálatok során Bécsben is azonosították a brit mutáció jelenlétét, itt 17 százalék hordozza a brit variáns jegyeit. Egy nap alatt 43 halálos áldozatot követelt a járvány.
LENGYELORSZÁG: Február 14-ig meghosszabbították a korlátozásokat, viszont újranyithatnak a bevásárlóközpontok és kulturális létesítmények, amennyiben biztosítják, hogy tizenöt négyzetméterenként legfeljebb egy vevő tartózkodik. Eddig csak a gyógyszertárak, az élelmiszerboltok és a zöldségesek tarthattak nyitva. Eltörlik az idősek vásárlási sávját.
HORVÁTORSZÁG: Hétfőtől visszatérhetnek a tantermekbe az általános iskolák felső tagozatos osztályai, és engedélyezik a szabadtéri sportolást. A járványmutatók romlása esetén újra szigorítanak. A korábbi bejelentések ellenére nem nyithatnak ki az edzőtermek és a sportközpontok. A korlátozások február 15-ig lesznek érvényben.
A Worldometers.info adatai szerint világszerte már meghaladta a 101,7 milliót a fertőzöttek száma, csaknem 2,2 millióan elhunytak, 73,5 millióan pedig meggyógyultak a betegségből.
