Krónika
Újabb vakcina a láthatáron
Százszázalékos immunológiai hatékonyságot mutatott az EpiVacCorona az orosz hatóságok szerint
A novoszibirszki Vektor virológiai és biotechnológiai kutatóközpont által kifejlesztett vakcina az orosz fogyasztóvédelem (Roszpotrebnadzor) szerint százszázalékos immunológiai hatékonyságot mutatott az új koronavírus ellen a klinikai tesztek során. Az EpiVacCorona elnevezésű, peptid-antigén-alapú oltóanyagot – amelyet Oroszországban már október 14-én feltételesen bejegyeztek, így egyes régiókban, kisebb mennyiségben már használják is – az első orosz vakcinához, a Szputnyik V-höz hasonlóan a klinikai vizsgálatok második szakasza után jegyezték be. Más szóval: a hatékonyságot nem a tömegtesztelésekből kapott adatokra alapozzák, az ugyanis jelenleg is zajlik.
Az első és második fázisú tesztek során száz tizennyolc és hatvan év közötti önkéntesen vizsgálták a készítmény biztonságosságát, immunogenitását és lehetséges mellékhatásait. Az orosz hatóságok közleményben kiemelik, egy vakcina hatékonysága az immunológiai, illetve megelőző hatékonyságból áll össze. Előbbi esetében tűnik száz százalékban hatékonynak az EpiVacCorona. Ugyanakkor fontos, hogy a nyugati kutatási protokollban a bejegyzésre a harmadik, tömegtesztelési fázis után kerülhet sor, miután több ezer résztvevőn, placebót kapó kontrollcsoport bevonásával is megvizsgálták az oltást.
A tesztek dokumentációját már eljuttatták az Egészségügyi Világszervezethez (WHO). Tatyana Golikova miniszterelnök-helyettes közlése szerint az EpiVacCoronát márciustól alkalmazhatják az országban. Ismert, a Szputnyik V-tel december 5-én kezdődött a veszélyeztetett társadalmi és foglalkozási csoportok oltása, a héten pedig megkezdődött az egész lakosság vakcinálása. Oroszországban a járvány eleje óta több mint 3,6 millióan fertőződtek meg, ami a negyedik legmagasabb esetszám a világon.
Nem lesz elég a szövetmaszk
Február közepéig marad a zárlat Németországban
Angela Merkel kancellár és a tartományi kormányok vezetői megállapodtak, hogy február 14-ig meghosszabbítják a korlátozásokat Németországban. December 16-án vezették be a második hullám legszigorúbb intézkedéseit, csak az alapvető cikkeket árusító üzletek tarthatnak nyitva, bezártak többek közt az iskolák, a vendéglők. A szigor most január 31-ig lett volna érvényben, de így még két héttel kitolták. Új szabályokat is bevezetnek, mostantól a szövetmaszk helyett, a boltokban és a tömegközlekedési eszközökön orvosi maszkot vagy FFP–2-es maszkot kell majd viselni. Utóbbit Bajorországban és Ausztriában is kötelezővé tették. A fertőzöttségi napi mutatók javulnak ugyan, de tartanak tőle, hogy még jobban elterjed a brit vírusvariáns – ami hatszor-nyolcszor fertőzőképesebb – ezért is döntöttek a további szigor mellett. Legutóbb egy nap alatt több mint 11 ezer új fertőzöttet azonosítottak, és 989-en vesztették életüket. A halálos áldozatok száma közelít a 48 ezerhez. A járvány eleje óta azonosított betegek száma pedig már múlt héten átlépte a kétmilliót. (PS)
Átestek a fertőzésen
A britek tíz százalékának lehet antitestje
A brit statisztikai hivatal (ONS) közlése szerint a legújabb becslések alapján a brit lakosság tíz százalékának szervezetében lehet jelen a koronavírus-antitest – írta az MTI. A reprezentatív számítási módszertan arra mutat, hogy az Egyesült Királyság legnépesebb nemzetében, az ötvenhatmilliós Angliában a lakosság 12,1 százalékának szervezetében találtak fertőzésre utaló antitesteket vérvizsgálaton alapuló, teljes körű szűrési kampány során, decemberben. Ez a tizenhat évesnél idősebb lakosságra vetítve azt jelenti, hogy Angliában 5,4 millió felnőtt, vagyis minden nyolcadik ember vérmintájában lehet kimutatni az antitestek jelenlétét. Az ONS becslése szerint ez az arány Walesben 9,8, Skóciában 8,9, Észak-Írországban 7,8 százalék. Mindeközben a The Guardian arról ír, egy nagy létszámú kutatás eredményei szerint Nagy-Britanniában a Covid–19-cel kórházban kezeltek mintegy harminc százaléka hazaengedése után néhány hónap után visszakerült az intézménybe, 12,3 százalékuk meghalt. (VB)
Magyar és ausztrál kutatás
Mobiladatokkal vizsgálták az intézkedések hatásait
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és az ELTE kutatói a szolgáltató által közzétett iPhone-mobiladatok felhasználásával vizsgálták a tavasszal hozott intézkedések hatásait kilenc európai országban: Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Német-, Olasz-, Spanyol, és Svédországban, valamint Svájcban. A mozgási adatokat összevetették a hivatalos lezárások időpontjaival, illetve a halálozási görbék alakulásával. Jól látszódtak az egyes országok lezárásai közötti különbségek. A két végpontot Olaszország és Spanyolország (ahol drasztikus intézkedéseket hoztak), illetve Svédország jelentette (ahol közel sem korlátozták olyan szigorúan az emberek életét). A lezárások sikere három dologtól függött: milyen gyorsan terjedt a járvány a lezárás előtt, milyen gyorsan rendelték el a lezárást a hatóságok, és ez mennyire volt szigorú – mutatott rá Scheuring István, a tanulmány egyik szerzője. Eredményeik szerint a járványcsúcs idején elhunyt emberek száma annál magasabb volt, minél többet késtek az adott országban a lezárás bevezetésével.
(PS)
Röviden
SZERBIA: Megkezdődött a tömeges oltás, először az oktatásban dolgozók, a katonaság és a rendőrség állománya, valamint az újságírók kapják meg a vakcinát. Közben folyamatosan oltják azokat is, akik regisztrálnak a kormány erre a célra létrehozott internetes oldalán. Az orosz Szputnyik V, az amerikai–német Pfizer–BioNTech oltóanyaga mellett hétfőn a kínai Sinopharm vakcináját is engedélyezték az országban. Legutóbb egy nap alatt 1578 új esetet azonosítottak, és 21-en hunytak el.
BULGÁRIA: Kimutatták a koronavírus átterjedését egy terhes nő és magzata között. A 28 éves anya a terhesség nyolcadik hónapjában fertőződött meg, a múlt év végén. A magzat növekedése visszamaradott volt, így császármetszést kellett végrehajtani két héttel a kiírt időpont előtt. Jelenleg a gyermek és édesanyja is jól vannak, már hazaengedték őket.
A Worldometers szerint világszerte már meghaladta a 96 milliót a fertőzöttek száma, több mint kétmillióan elhunytak, 68,8 millióan pedig meggyógyultak.