Krónika

Csak karantén után kezdődhet meg a vuhani vizsgálat

Az Egészségügyi Világszervezet szakértői beléphettek a járvány első gócpontjának számító nagyvárosba

A WHO szakértőcsapata tegnap reggel landolt a közép-kínai Vuhanban, ahol a koronavírus eredetét fogják vizsgálni. Kínában nyolc hónap után szedett áldozatot a kór.

Csak karantén után  kezdődhet meg a vuhani vizsgálat
Védőruhába öltözött biztonságiak várták a WHO kutatóit
Fotó: AFP/Nicolas Asfouri

A múlt heti kudarc után megérkezett csütörtök reggel Kínába az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi szakértői csoportja. Pontosabban csak részben érkezett meg: a tizenöt fős csapatból ketten ugyanis Szingapúrban kényszerültek maradni, miután az átszálláskor a vértesztjük kimutatta a koronavírus-antitestek jelenlétét, így további teszteknek vetik alá őket.

A tudóscsoportnak amerikai, ausztrál, német, japán, brit, orosz, holland, katari és vietnami tagja is van. A WHO szerint amikor elindultak szülőhazájukból, mindannyiuk tesztje negatív volt. Szingapúron át repültek Vuhanba, majd a reptéri terminált egy karanténfolyosón hagyták el, azután pedig buszra szálltak. Mielőtt munkához látnak, kéthetes karanténba kell vonulniuk.

Kínai kutatókkal együttműködve vizsgálják majd a koronavírus eredetét, válaszokat keresve egyebek mellett arra, hogy milyen úton terjedhetett emberre a feltételezések szerint denevérektől származó vírus.

A csapatot Peter Ben Embarek, a WHO állati fertőzésekkel foglalkozó kutatója vezeti. Egy másik csapattag, Hung Nguyen vietnami bio­lógus a Reutersnak elmondta: a karantén letelte után kutatóintézetekben, kórházakban, valamint a halpiacon – ahol először megjelent az új korokozó – fognak interjúkat készíteni.

A szakértők már múlt héten szerettek volna beutazni Kínába, ám az ázsiai ország ezt akkor nem engedte. Michael Ryannek, a WHO vészhelyzeti igazgatójának tájékoztatása szerint a vízumkérdés volt az akadály, ám a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint nem csupán erről volt szó. A WHO már tavaly február­ban és júliusban is küldött szakértőket Kínába, ám a látogatás eredményeiről nem közöltek részleteket.

Időközben újra erőre kapott a járvány, ami azért is aggaszthatja a hatóságokat, mert közeleg a holdújév, amikor milliók kelnek útra. Nyolc hónap után jelentettek egy halálesetet Hopej tartományban. Legutóbb tavaly májusban volt erre példa. Csütörtökön 124 új fertőzöttet találtak, egy nappal korábban pedig 138-at, ilyen március óta nem volt. Az új esetek megjelenése miatt a közelmúltban újabb lezárások mellett döntöttek, ez már több mint húszmillió embert érint. Három nagyvárost zártak le: Hopej 11 milliós székhelyét, Sicsiacsuangot, a csaknem nyolcmilliós Hszingtajt és a majdnem ötmilliós Langfangot.

A mutációk miatt is nagyon fontos az oltás
 

Hatodik alkalommal ülésezett 2020 január óta a WHO vészhelyzeti bizottsága tegnap. Az ülést a jóval fertőzőbb új mutációk megjelenése miatt hívták össze a tervezettnél két héttel hamarabb. Ismert, az elmúlt hetekben először a vírus brit, majd a dél-afrikai variánsa is elterjedt a világ legalább ötven országában. Később Japánban egy eredetileg az Amazonas vidékéről származható vírustörzset azonosítottak. Közben Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológusprofesszora az egyetemi UniTV-nek arról beszélt, hogy a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltóanyaga (ezek harmadik generá­ciós vakcinák), 95–100 százalékos hatékonyságot mutatnak. Jelen tudásunk szerint a most ismert mutációk ellen is hatékonyak - fogalmazott. Kiemelte, rettenetesen fontos az oltás, ugyanis a koronavírus esetében kisebb-nagyobb mutáns törzsek előfordulnak, de ha szereztünk egy alapvédettséget, akkor maximum az történhet, hogy egy új törzs esetében nem 95-100, hanem 70-75 százalékos lesz a védettségünk. Jakab Ferenc felidézte, A PTE Virológiai Kutatócsoportja a CEBINA osztrák biotechnológiai céggel tavaly vakcinafejlesztési projektbe kezdett, ami egy második generációs modern alegységvakcina lesz. A kémcsőkísérleteken részben már túl vannak, január végén- február elején kezdik meg az állatkísérleti szakaszt.

(MH-összeállítás)

Erdogan elnök is megkapta

Kínai vakcinával oltanak tömegesen Törökországban

Törökországban csütörtökön a kínai CoronaVac-vakcina vészhelyzeti alkalmazásával megkezdődött a lakosság koronavírus elleni tömeges beoltása. Első körben az egészségügyi dolgozókat, majd a 65 évnél idősebbeket oltják be. A török vezetés ötvenmillió adagot rendelt a Sinovac Biotech kínai gyógyszergyártó védőoltásából, és a török gyógyszerfelügyelet szerdán engedélyezte a vakcina alkalmazását. A bejelntés után  Elsőként az egészségügyi miniszter, majd Recep Tayyip Erdogan elnök oltatta be magát. Decemberben a török hatóságok a szer 91,25 százalékos hatékonysági rátáját állapították meg. Két részletben, huszonnyolc nap eltéréssel kell az emberi szervezetbe juttatni.
(FP)

Több ország már igent mondott rá
 

Uniós engedélyt kérnek a Szputnyik V-re az oroszok
 

Jövő hónapban fogja benyújtani Oroszország a Szputnyik V engedélyezési kérelmét az EU-hoz – erről beszélt a Reutersnak Kirill Dmitrijev, az orosz oltóanyag kifejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója. Az Európai Gyógyszerügynökség e hét kedden már közölte, előzetes tárgyalásokat folytat a Szputnyik–V gyártójával, most úgy tűnik, megszületett a döntés. Dmitrijev hozzátette, az oltóanyagot hét országban gyártanák, valamint már kilenc ország ebben a hónapban engedélyezheti az alkalmazását. Eddig ezt többek közt Argentína, Fehéroroszország és Szerbia tette már meg. A jövő héten kezdődik az orosz lakosság tömeges oltása.
(PS)

 Röviden


CSEHORSZÁG: Lemondott a cseh közegészségügyi intézet vezetője egy botrány nyomán. Az intézet koronavírus elleni oltáshoz juttatta olyan alkalmazottjait és hozzátartozóikat is, akik nem tartoznak a különösen veszélyeztetett csoportokhoz.

VATIKÁN: Megerősítették, hogy a 84 éves Ferenc pápa, valamint elődje, a 93 éves XVI. Benedek is megkapta a koronavírus elleni védőoltás első dózisát. Életkoruk miatt mindketten a veszélyeztettek közé tartoznak. Ráadásul a jelenlegi katolikus egyházfő jobb tüdejének egy részét egy fiatalkori betegség miatt el távolították, XVI. Benedeknek pedig sok időskori betegsége van.

A Worldometers.info adatai szerint világszerte meghaladta a 93 milliót a fertőzöttek száma, csaknem 2 millióan elhunytak, és 66,5 millióan meggyógyultak a betegségből. 

Kapcsolódó írásaink