Krónika
Hónapokig is szenvedhetünk a vírustól
Sokan fél évvel a betegség után sem tudnak még teljes értékű munkát végezni – A többség kimerültségről, memóriaproblémákról, álmatlanságról és légszomjról számol be
Bár a Covid–19-betegségről kezdetben úgy hittük, főként légúti megbetegedéseket okoz, amelyekből az érintettek többsége néhány héten belül meggyógyul, a járvány további terjedésével nyilvánvalóvá vált, hogy sokan még hosszú hónapokig tapasztalnak különböző panaszokat. A The Guardian cikke szerint egy korábbi Covid–19-betegekből szerveződött csoport 56 országban több mint 3700, 18–80 év közötti embert kérdezett meg, akik bizonyítottan vagy feltételezetten
a betegségben szenvedtek, és legalább huszonnyolc napig voltak tüneteik. A Patient Led Research eredményeinek szakmai elbírálására egyelőre még nem került sor, de nagyszabású vizsgálatuk – amely mintegy kétszázhatvan kérdést tett fel a kitöltőknek – figyelemre méltó megállapításokra jutott.
A válaszadók kétharmada ugyanis fél évvel a betegség után sem tudott még teljes értékű munkát végezni, mivel még mindig tapasztalták a Covid–19 tüneteit, 45 százalékuk nem volt képes visszatérni a korábbi munkarendjébe, míg
22 százalékuk fél év után még egyáltalán nem tudott dolgozni. A leggyakrabban fáradtságról, fizikai terhelést követő rosszullétről, kognitív diszfunkciókról (úgynevezett agyködről), neurológiai problémákról, fejfájásról, memóriazavarról, álmatlanságról, izomfájdalmakról, szívdobogásról, légszomjról, szédülésről, egyensúlyvesztésről, illetve beszéd- és nyelvi problémákról számoltak be.
A leggyakoribb tünetegyüttes a memóriaprobléma és a kognitív diszfunkció volt, amit a válaszadók 85 százaléka tapasztalt. Átlagosan kilenc szervrendszert érintő tüneteket tapasztaltak az érintettek, emellett néhányan beszámoltak kevésbé gyakori szimptómákról is, például új allergiákról, arcbénulásról, rohamokról, illetve hallási és látási nehézségekről.
A brit lap ugyanakkor megkérdezte az Imperial College London egyik immunológus professzorát is, aki arról beszélt, a Covid–19 hosszú távú tüneteiről egyelőre nincs még biztos tudása a tudománynak, így a vizsgálat érdeme, hogy nagy mennyiségű adattal támasztja alá a jelenséget. Danny Altman szerint ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelni a kutatást, mivel az nem volt reprezentatív: a kitöltők jelentős része ugyanabból a rasszból, illetve hasonló gazdasági státusból került ki, azok pedig, akik teljesen felépültek a betegségből, nem szerepeltek a mintában. Ráadásul a kitöltők kevesebb mint egyharmadánál volt bizonyított a fertőzés, és sokan rendelkeztek legalább egyféle alapbetegséggel is.
Megnyíltak az oltások tömeges beadására kialakított központok Angliában. Londonban, Newcastle-ben, Manchesterben, Birminghamben, Bristolban, Epsomban és Stevenage-ben sport- és konferenciaközpontokat alakítottak át, amelyek egyszerre több tízezer oltásra jelentkezőt fogadhatnak. Nagy-Britanniában december 8. óta több mint 2,4 millióan kapták meg a vakcinát, csak Angliában naponta 200 ezer embert oltanak be. Ismert, az országban a Pfizer–BioNTech oltóanyaga mellett az AstraZeneca–Oxfordi Egyetem vakcináját is bevetették már. Az angliai tiszti főorvos szerint a járvány a legveszélyesebb időszakába lép a következő néhány hétben, mielőtt érezhető lesz az oltások hatása.
(PS)
Brazíliából tértek haza a betegek
Újabb vírusmutációt mutattak ki Japánban
A koronavírus újabb variánsát fedezték fel a napokban Japánban. Az egészségügyi minisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint négy Brazíliából érkezett embernél – egy negyvenes éveiben járó férfinál, egy harmincas nőnél és két tinédzsernél – mutatták ki az új variánst a tokiói Haneda repülőtéren. A járványügyi szakértők azt közölték, ez az újabb variáns különbözik az először Angliában, illetve Dél-Afrikában megjelent mutációktól, azt egyelőre nem tudni, mennyivel alacsonyabb vagy magasabb a fertőzőképessége azokénál. Emellett három újabb esetben kimutatták a brit mutációt is Japánban, ami 50–75 százalékkal is fertőzőbb lehet a vírus többi variánsánál, és már a világ több pontján megjelent. Csütörtökön egyhónapos járványügyi vészhelyzetet hirdetettek Tokióban, illetve a környező prefektúrákban.
(PS)
A járvány eredetét vizsgálnák
Mégis beengedi Kína a WHO szakértőit
Csütörtökön érkeznek Kínába az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a koronavírus eredete felkutatásával megbízott nemzetközi szakértői a vizsgálatok megkezdésére – jelentette be a kínai nemzeti egészségügyi bizottság. A bizottság internetes oldalán hétfőn megjelent közlemény szerint a WHO nemzetközi szakértői kínai kutatókkal együttműködve vizsgálják majd a vírus eredetét – írta az MTI. A szakértő csoport pontos munkatervéről nem közöltek részleteket. A WHO korábban azt nyilatkozta, a tíz nemzetközi szakértő egyebek mellett Vuhanba utazna. A küldetés célja, hogy azonosítsák a vírus eredeti hordozóját, valamint azokat a lehetséges módokat, ahogyan a koronavírus állatról emberre terjedhetett. A szakértők már múlt héten érkeztek volna, de akkor nem kaptak engedélyt Kínától a belépésre.
(PS)
Gyorsítottak az oltási programon
Nem bíznak a franciák a kormány intézkedéseiben
A francia lakosság egyre kevésbé hisz abban, hogy a kormány képes megbirkózni a járvánnyal, illetve a tömeges oltások menedzselésével – állapította meg a francia Journal du Dimanche hetilap megbízásából készült közvélemény-kutatás, amelynek során több mint ezer embert kérdeztek meg. A válaszadók 62 százalékának voltak kétségei a kormány válságkezelésével kapcsolatban. Ismert, Emmanuel Macron államfőt és Jean Castex miniszterelnököt több kritika érte a tömeges oltások extrém lassúsága miatt, ezért nemrég kénytelenek voltak meggyorsítani az oltási programot: míg december 27-től múlt hét hétfőig alig ötezren kapták meg a vakcinát, mostanra már több mint százezer embert oltottak be. Jelenleg az ország területének negyedén van érvényben szigorú éjszakai kijárási tilalom 18 és 6 óra között.
(VB)
Röviden
•
AUSZTRIA: Ausztria olt címmel felvilágosító kampányt indítottak a koronavírus elleni védőoltásról. Cél, hogy hiteles szakemberek segítségével növeljék a lakosság ismereteit és bizalmát a különböző oltóanyagokkal kapcsolatban, és fokozzák az oltási hajlandóságot. Markus Müller, a bécsi Orvostudományi Egyetem rektora aggodalmát fejezte ki, hogy a legutóbbi felmérések szerint mindössze a lakosság egynegyede–egyharmada oltatná be magát, negyedük teljesen ellene van, és a lakosság mintegy fele bizonytalan. Vasárnap átlépte a harmincezret a beoltottak száma. Hétfőre több mint 1500 új fertőzöttet azonosítottak, és 24-en hunytak el.
•
Olaszország: A Moderna vakcinájának érkezésére várnak, miután több tartományban is kifogytak az oltóanyagokból. Várhatóan ma érkezik a cég első szállítmánya, pontosan negyvenhétezer adag. A déli Campaniában teljes mértékben elfogyott a hatvannyolcezer dózis a Pfizer–
BioNTech-vakcinából, de az északi Lombardiában például szándékosan lassabb ütemben oltottak és tartalékoltak. Egyelőre nem ismert, mikor érkezik újabb szállítmány a Pfizer készítményéből. Olaszország egyébként lakosságarányosan első helyen áll az Európai Unióban az oltásban. Mindeközben a milánói állami egyetem kutatói szerint az első olasz beteg egy 25 éves nő lehetett, akinek 2019 novemberi szövetmintájában sikerült kimutatni a koronavírus jelenlétét. Akkor a biopszia még nem észlelte a koronavírus tüneteit. (VB)
•
OROSZORSZÁG: Több mint másfél millió embert oltottak be eddig a Szputnyik–V vakcinával. Hétfőre több mint 23 ezer embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést, és 436-an vesztették életüket.
•
INDONÉZIA: Jóváhagyták a Sinovac Biotech kínai gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcinájának (CoronaVac) vészhelyzeti alkalmazását, már a héten megkezdődhet a legveszélyeztetettebb csoportok oltása. Indonézia Brazíliával, valamint Törökországgal közösen részt vett a vakcina tesztelésében. A brazil szakértők szerint a készítmény az enyhe fertőzések hetvennyolc, a súlyos és mérsékelt fertőzések száz százalékában bizonyult hatékonynak. Délkelet-Ázsiában Indonéziában található a legtöbb fertőzött.
A Worldometers.info hétfői adatai szerint világszerte már csaknem 90,8 millióan fertőződtek meg, több mint 1,9 millióan elhunytak, 64,9 millióan pedig meggyógyultak a betegségből.
